Lehet egy fél szobával több?
Fontosabb a lakószobák száma a vásárlóknak, mint a lakás alapterülete. Sőt, mióta az egekbe szöktek az árak, a vevők minél több szobát szeretnének belezsúfolni minél kisebb alapterületbe. Ezt az igényt az építők is igyekeznek kielégíteni – gyakran áthágva a vonatkozó előírásokat is! Pedig nem árt odafigyelni a szobák szabályoknak megfelelő méretére: a túlságosan kicsire méretezett lakótér ugyanis számos kényelmetlenséget jelenthet a későbbiekben.
A századforduló Budapestjének bérpalotáiban egyáltalán nem volt ritka az akár 40-50 négyzetméteres szoba sem. Sok lakásban még a konyhából nyíló és gangra néző cselédszobák mérete is meglepően nagy volt. A háború utáni lakáshiány közepette ezeknek az óriáslakásoknak a nagy részét aztán társbérletté alakították, vagy jobb esetben leválasztották.
A háború utáni lakásmizériában a lakhatással kapcsolatos igények is megváltoztak. A lakótelepi lakások a maguk 50-60 négyzetméterével belefértek volna egy régi bérpalota nagyobb szalonjába. A terek persze szűkösebbek, alaprajz szempontjából azonban nagyon ésszerűen alakították ki ezeket: vagy két külön-bejáratú szobával, vagy egy nappalival és 2 félszobával épült a többségük. Talán éppen ez a funkcionalitás is az egyik oka a panellakások utóbbi években megnövekedett presztízsének.
Maga a „félszoba” fogalma is a hatvanas-hetvenes évekből származik, amikor is a 6-12 négyzetméteres lakóhelyiségek megnevezésére alakult ki ez a kifejezés. A tágasnak éppen nem mondható kisszobák éppen elegendőek azonban gyerek-, vendég- vagy dolgozószobának. Ha nem is a legideálisabbak, azért elég jól kiszolgálják egy család igényeit. Éppen elfér benne egy ágy, egy íróasztal és egy szekrény, néhány polc.
2008 szeptembere óta az új építésű lakóépületekben azonban nem lehet már ilyen „félszobákat” kialakítani. Azóta ugyanis az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) keretében a lakószoba minimális alapterülete 8 négyzetméterre módosult: új lakásba ennél kisebb lakószobát tehát nem szabad betervezni. Ugyanakkor a lakáscélú állami támogatásokat szabályozó kormányrendelet – bár a CSOK-nál már nem előírás a szobaszám – a méltányolható lakásigény meghatározásánál továbbra is használja a „fél lakószoba” elnevezést: ennek alapterülete egészen pontosan 6,01 és 12,00 négyzetméter közé esik.
– Új építésű lakások esetén nagyon oda kell figyelni arra, hogy milyen méreteket és elnevezéseket jegyeznek be a társasházi alapító okirat alapján a tulajdoni lapra. Az előírásokat figyelmen kívül hagyó megoldások később akár gondot is okozhatnak – figyelmeztet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. A túlságosan kicsi szobák lakószobaként történő elismertetése a lakástámogatási rendszer későbbi esetleges változása miatt lehet majd problémás, ezért érdemes tisztában lenni a szabályozással és, ha van rá mód, akkor még a tervezőasztalon módosítást kell kérni az építtetőtől.
A lakhatással kapcsolatos társadalmi igények folyamatosan változnak, így nem csoda, ha az emberek ma is igyekeznek élethelyzetükhöz igazítani lakásukat. Napjainkban a fő szempont persze a gyerekek megfelelő elhelyezése, de fontos lehet az is, hogy a gyerekekre rendszeresen vigyázó nagymamának is legyen saját helye, vagy, hogy tudjon hol dolgozni az a családtag, akinek megadatik a home office kényelme. Így azután a mostanában épülő új lakások esetén is a szobaszám a meghatározó. A többszobás lakás piacképesebb. Az új építésű lakások esetében azonban fontos tudni tehát, hogy a 8 négyzetméternél kisebb helyiség, még ha ablakos is, csak gardróbszobának vagy hálófülkének minősülhet.
A tervezőasztalon még lehet módosítani a helyiség arányain, az ajtók, és esetleg ablakok elhelyezésén – később már minden sokkal nehézkesebb és drágább.
Hozzászólás zárolva.