Ez a leggyönyörűbb hely „odaát”! Gyere, megmutatom!
Egy szép nyári napon kézen fogott a nagyapám, és így szólt: – Gyere, megmutatom az ország egyik leggyönyörűbb helyét, ahol édesanyád született! Majd pár órányi vonatozás, és egy felejthetetlen balatoni hajózás után meg is érkeztünk: a túloldalra, Tapolcára.
A 60-as évek végén játunk akkor, alig tízéves lehettem, és bár nagyon tetszett a város, de a barlang misztikus látványa még jobban vonzott. A szívem vadul kalapált, amikor a nagyi a csónakba ültetett, de a félelmemet a kíváncsiságom hősiesen legyőzte.
Már abban az időben is nagy látványosság volt az 1902-ben felfedezett, és tíz évvel később az idegenforgalom céljára is megnyitott Tapolcai-tavasbarlang.
Szájtátva bámultam a vízben fickándozó apró kishalakat, a csetriket, és egy-egy óvatlan pillanatban végigsimítottam kezemmel a bársonyos, sejtelmesen megvilágított mészkőfalakat. A csónakázás élménye, és a barlang gyönyörű környezete, a Malom tóval, még ma is fel-feldereng emlékezetemben.
Ehhez pedig még egy emailen érkezett kirándulási ajánlat is „hozzásegített” a www.kirandulaszervező.hu honlapról. És éppen erről a csodálatos helyről, a Káli medence szívéből.
„A tavasbarlang vízutánpótlása két úton történik, amely egyben magyarázatot ad a járatok kialakulására is. A fiatal szarmata mészkő a 210-230 millió éve képződött felső-triász dolomitra támaszkodik, amelyből hideg karsztvizek érkeznek a Tapolcai-medence térségébe. Ugyanez a dolomit a felszín alatt több száz méterrel lejjebb is megtalálható, ahol – a medence tájképét alapvetően meghatározó – napjainkra kihunyt tűzhányók utóvulkáni működésének köszönhetően az oda lejutó víz kb. 40 C-ra felmelegszik, majd repedéseken keresztül feláramlik. E két forrásból származó, egymással keveredve immár 18-20 C-os víz alakította ki a járatokat, amely a mára már nagyrészt száraz Kórház-barlang felől, északi irányból áramlik lassan a Malom-tó forrásai felé.
A számos forrásszájon – a jégkorszakok óta – feltörő víz összefolyva a Tapolca-patakot táplálja. Az 1800-as évek végén medrét a felső szakaszon duzzasztással szélesítették ki. Így jött létre maga a Malom-tó, és a duzzasztás következtében csónakázhatóvá vált a tavasbarlang.” – olvasom az ismertetőben.
Nosztalgiázom. Talán jó lenne ismét látni, és újra végigsimogatni a bársonyos falakat. Talán még emlékeznek rám, és nagyapámra…
Hozzászólás zárolva.