Egészséges táplálkozás a kezdetektől
Amíg a nálunk jóval fejlettebb országok bölcsődéiben, óvodáiban és iskoláiban gyakori, hogy kizárólag bioalapanyagokból készített ételeket kapnak a gyermekek, addig nálunk ez még jó ideig csak – néhány civil szervezet és újság által útjára indított – erőtlen kezdeményezés marad. Pedig számos kutatás eredménye mutatja, hogy mennyire fontos már gyerekkorban a táplálék megválasztása, többek között az, hogy igazán jóféle tej kerüljön az asztalra.
Svájci kutatások igazolták: azoknál a gyermeket váró nőknél, akik a babavárás ideje alatt több mint 50 százalékban bioélelmiszert fogyasztottak, az anyatej kalóriaértéken számolva jóval nagyobb arányban tartalmaz – a baba fejlődésére kiható – telítetlen zsírsavat, mint a hagyományos ételeket fogyasztóké.
Persze a nagyobb gyermekek étkeztetése is folyamatos odafigyelést igényelne. A szakemberek szerint például fontos lenne, hogy ne kerüljön nap mint nap az asztalukra például nátriumnitrittel (színfixáló vegyülettel) készült felvágott, hiszen ez anyagcsere-romboló és rákkeltő is. De a színezett szörpök, cukorkák, édességek egy részének színezőanyaga, a "kármin" vagy az olcsóbb kekszek előállításánál gyakran használt – veszélyes transz-zsírsavakat tartalmazó – hidrogénezett olajok is károsak lehetnek a fejlődő szervezetre. Ezért bioélelmiszereket kellene enniük, amelyeknél az édesítés, színezés, állagmegőrzés természetes anyagokkal, például a pirosítás céklával, az édesítés mézzel történik.
Az ökológiai gazdálkodásból eredő tejnek,
Mint azt dán szakemberek kutatásaik alapján állítják, jóval magasabb az E-vitamin-tartalma és béta-karotin-szintje, mint a hagyományos körülmények között előállítottnak.
Ez azért figyelemre méltó, mert az E-vitamin antioxidánsként fontos szerepet játszik az emberi szervezetben, míg az A-vitamin "előanyaga", a béta-karotin, a legfontosabb bőrvédő hatású vitaminunk. Serkenti a sejtek pigmentképződését, ezáltal elősegíti a bőr egyenletes barnulását, és nem utolsósorban meggátolja a napfény ultraibolya sugarainak károsító hatását.
S hogy hogyan kerülnek ezen hasznos vitaminok nagyobb arányban a biotejbe?
A kutatók szerint a különbség a tejet adó állatok takarmányozásában keresendő. Amíg ugyanis az ökológiai termelésben jelentős mennyiségű – az említett vitaminokat tartalmazó – füvet, hüvelyes növényt fogyasztanak az állatok, a hagyományos tenyészetekben inkább a kukoricatakarmány dominál.
A tehén-, a juh- és a kecsketej közül vajon melyik az értékesebb az emberi szervezet számára? Ezt is vizsgálják a szakemberek, és az összehasonlítás eredményét talán akkor sem árt figyelembe venni, ha nálunk még mindig kevés család asztalára kerül juh- vagy kecsketej, és a tejkészítményekben is inkább a "tehéneredetű" a megszokott. Pedig a juh- és kecsketejnek – annak okán, hogy nincs bennük a tehéntejben meglévő, nehezen emészthető fehérje – nemcsak a fehérje-összetétele kedvezőbb, hanem aminosavakat is jóval nagyobb arányban tartalmaz. További előnyük, hogy zsírsavcseppecskéik kisebbek, ezért könnyebben emészthetők, s a csontozat erősödését növelő kalcium jobb hasznosulását segítő kalcium-foszfor-arányuk is magasabb, mint a tehéntejé. Bővebb az ellenanyag- és antivirálisanyag-tartalmuk is: emiatt alkalmazták "gyógyírként" régebben például a kecsketejet a tüdőbetegeknél. Ugyancsak figyelemre méltó orotsav (B13-vitamin)-mennyiségük, ami befolyásolja a zsíranyagcserét, véd bizonyos májműködési zavaroktól és a korai öregedéstől, de jó eredménnyel alkalmazzák a sclerosis multiplex betegségnél is. Szil
Hozzászólás zárolva.