Hogyan mossunk jól?
A mosás több szempontból is terheli a környezetet. Nem véletlen tehát, hogy a figyelem egyre inkább a környezetkímélő, természetes megoldások felé fordul. Ilyen például a mosódió.
A gépi mosás az egyik leggyakoribb tevékenység, márpedig ez több módon is terheli a környezetünket: egyrészt energia- és vízigényes, másrészt a szintetikus mosószer, kikerülve a vízvezeték-hálózatból, aktívan szennyezi a természetes vizeket és a talajt.
A mosáshoz nem túl sok minden kell: alapvetően vízre és a szennyeződések eltávolításához segítséget nyújtó növényi, állati vagy ásványi eredetű – és újabban szintetikus – szerek szükségesek hozzá. Meg a ma már nélkülözhetetlen mosógép, ami a 20. század második felében terjedt el igazán.
A jó minőségű víz nagyon fontos
a tisztítás sikeressége szempontjából. Az ideális víz nem kemény: tehát nem tartalmaz nagy mennyiségű magnéziumot, kalciumot, mert ezek a mosószerrel találkozva kicsapódnak, a ruhára tapadnak, és elszürkítik azt, s emellett megnehezítik a már feloldott szennyeződés eltávolítását. De a vízlágyítókkal érdemes csínján bánni, mert minden mosóporban van vízlágyító adalék, csak ezt nem tudatják a vásárlókkal olyan hatékonyan.
A napi-heti piszoktól régebben a folyók, patakok vízében szabadultak meg, és a mosás hatékonyságát egy kis fizikai ráhatással növelték: a nedves ruhát kőnek csapkodták, vagy egy nyeles fával, a sulyokkal ütötték-préselték, így távolítva el belőle a szennyeződést tartalmazó nedvességet. A nyújtott trapézt formáló sulyok fontos darabja volt a korabeli háztartásoknak – akár ma a mosógép -, faragott változatait jegyajándékként kapta az ifjú pár.
Idővel néhány segédanyag is csatlakozott
a tiszta vízhez: az ásványi eredetű derítőföld vagy kallóföld a zsírt képes eltávolítani. A szappangyökér vagy a szappanfű növényeket Európában és Ázsiában használták, de a leghatékonyabbnak a szappanfélék bizonyultak, mert ezek előállítása különleges földrajzi adottságok nélkül is könnyen megoldható volt.
A szappan volt az első természetes mosóanyag, amit lassan felváltottak a szintetikus úton készülő mosószerek, köszönhetően a megnövekedett mennyiségi, minőségi igényeknek és a technika fejlődésének. Ám a mosógépekbe megálmodott mosóporok – folyadékok, gélek – már jóval összetettebb anyagok, a praktikumon kívül a gyártó-forgalmazó cégek szempontjait is „képviselik”, így jóval több felesleges adalék, térfogatnövelő, optikai fehérítő kerül beléjük, mint amennyire optimálisan szükség lenne a jó mosóhatás eléréséhez.
Hozzászólás zárolva.