Vegyek lakást, vagy ne vegyek?

Az eredmények azt mutatják, hogy a következő években a legtöbben Csehországban fektetnének be egy jobb lakásba. Az erre szánt összeg mintegy 6,6 millió forint, míg a magyarok, ha mégis a változtatás mellett döntenek, átlagosan 4,7 millió forintból szeretnék megoldani a kérdést. Az öt országot érintő felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek a bankokhoz fordulnak finanszírozási tanácsért, és lakáscserével kapcsolatos pénzügyeik megoldása során is elsősorban a bankokat és egyéb pénzintézeteket részesítik előnyben.

A GE Money megbízásából idén szeptemberben reprezentatív felmérésben öt ország – Csehország, Lengyelország, Magyarország, Oroszország és Románia – felnőtt korú polgárait kérdezték meg arról, milyenek a lakáskörülményeik, terveik lakásuk megváltoztatására, minderre mennyi pénzt szánnának és milyen forrásból.

„A háztartások pénzügyi és vagyoni helyzetében meghatározók és hosszú távra kihatnak a lakással kapcsolatos döntések. A beruházás és az ehhez kapcsolódó hitelfelvétel nagysága, a törlesztőrészlet aránya a rendelkezésre álló jövedelemhez képest olyan mutatók, amelyek jelezhetik egy-egy család életszínvonalát, teherviselő képességét. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fontos lépések megtételekor mindenki a legjobb megoldással szeretne élni. Anyavállalatunk, a GE Money azért kezdeményezte a regionális kutatást, hogy megismerje az ügyfelek igényeit, szokásait. A vizsgálat megbízható, és friss információt nyújt számunkra is az optimális termék- és szolgáltatáspaletta kialakításához” – ismertette a kutatás célját Magapatona Péter, a Budapest Bank jelzáloghitelezési üzletágvezetője.

A magyaroknak fontos a függetlenség. A felmérés eredményei szerint az önálló lakásra leginkább a magyarok törekednek, nyolcvankét százalékuk külön él szüleitől. Csehországban és Romániában is hasonló az arány – 80-80 százalék -, míg a legtöbben Oroszországban és Lengyelországban élnek együtt szüleikkel, 73, illetve 74 százalékos mértékben. A megkérdezettek többsége 20 és 30 éves kora között költözik önálló lakásba, de a magyarok egynegyede már 19 éves kora előtt külön él szüleitől.

A saját tulajdon leginkább Magyarországon jellemző. A megkérdezettek többsége saját tulajdonú ingatlanban él – a legnagyobb arányban a magyarok: több mint nyolcvan százalékban. Románia, Lengyelország és Oroszország polgárai kisebb, de hasonló mértékben élnek saját tulajdonú lakásban, ám a cseheknél ez az arány alig valamivel haladja meg az ötven százalékot. Utóbbiak negyede lakik bérelt ingatlanban és még viszonylag magas – 15 százalék feletti – a szövetkezeti lakások aránya is. A lengyeleknél szintén jelentős a szövetkezeti ingatlanok aránya, csaknem minden ötödik lengyel él szövetkezeti lakásban.