Ők azok, akik lóháton hódítják meg a Góbi-sivatagot !

Nagyszabású kalandra készül a Lucullus Baráti Társaság: a gasztronómiai egyesület két hét múlva expedíciót indít a Góbi-sivatagba.

 A Szilasfood-Lucullus Góbi Expedíció hét főből álló csapata 1000 kilométert tervez megtenni lóháton 30 nap alatt Belső-Ázsia legendás, Európa számára szinte teljesen ismeretlen történelmi vidékein, hogy betekintést nyerjen a nomád gasztronómia rejtelmeibe, és tudományos kutatásokat végezzen. A Szilasfood-Lucullus Expedíció mintegy nyolchónapos fizikai, lovas, szakmai felkészülést követően indul útnak, amelyben a csapat orvosi, katasztrófahelyzet-kezelési felkészítését a Magyar Vöröskereszt Győri Elnöksége felügyelte.

Célba éréskor, július 10. körül a délnyugat-mongóliai Altáj településen paprikás csirkével ünnepli meg a sikert a Társaság. Az expedíció kalandjait a Danubius Rádióban, a Duna TV Reggeli műsorában, valamint a www.gobi.hu weboldalon lehet majd nyomon követni. Július első hetében az érdeklődők nyilvános beszélgetés keretében, személye-sen tehetnek fel kérdéseket műholdas kapcsolaton keresztül az Expedíciónak az Alexandra Pódiumon, majd rögtön a hazaérkezést követően a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Történelmi legendák vidéke: a Góbi-sivatag

A Góbi a Dél-Magyarországnak és Vajdaságnak megfelelő Északi szélesség 40. és 46. foka között helyezkedik el, a sivatagot kettészeli a mongol-kínai határ. A közhiedelemmel ellentétben a sivatagnak csak mintegy 3%-t képezik homoksivatagok, a többi területet homokdűnék, sziklamezők,  kanyonok, holdbéli hegységek, sós tavak határozzák meg. A nem túl távoli múltban dús növényzet, és gazdag állatvilág népesítette be ezt a tájat, amiről a világ legnagyobb dinoszaurusz ásatásai, több ezer éves sziklarajzok és ősi települések romjai tanúskodnak. Az elsivatagosodást követően is meghatározó világtörténelmi epizódok sora zajlott ezen a vidéken. Itt vonultak végig a hunok és Dzsingisz kán mongoljainak kínai hadiösvényei, erre vezettek át a Selyemút karavánjai, és számos magyar Belső-Ázsia kutató – többek között Kőrösi Csoma Sándor, Vámbéry Ármin és Stein Aurél – ezen a vidéken vélte felfedezni őseink hazáját. A Góbiban több ezer éve élnek nomádok, akik megtanultak alkalmazkodni a sivatag szélsőséges klímájához, és a napi akár 80 fok hőingadozáshoz.