Vérszegény kismamák

Ha a szervezetben kimerülnek a vasraktárak, vérszegénység alakul ki. A tünetekhez tartozik a sápadtság, a kanál alakú körmök (torzulás, ahol a körmök vékonyak és homorúak), az izmok teljesítőképességének romlásával járó gyengeség, szédülés, fejfájás, feledékenység és koncentrációs zavarok.

Egészséges egyén teljes vaskészlete 3-3,1 gramm. A vaskészlet nagy része, mintegy 65-68 százaléka a vörösvérsejtekben, hemoglobinban, jelentős mennyiség (közel 1 gramm) a vérplazmában, míg egészen kis mennyiség különböző enzimekben található. Nőkben kisebb a vasraktár a menstruációs vérzés, terhesség, a szülés és szoptatás miatt bekövetkező vasvesztés miatt.

A terhesség alatt azért fokozott a vasszükséglet, mivel a magzatba mintegy 300 mg vas kerül át, és a szülés idején is történik vérvesztés.

A vasban gazdag táplálkozás és a vérkép rendszeres ellenőrzése mellett a várandósság negyedik hónaptól általában javasolják vastabletta szedését, leggyakrabban folsavval együtt, amely elősegíti a vas felszívódását. Hosszan, több hónapon át kell szedni ezeket a gyógyszereket, míg a vasraktárak feltöltődnek. A vaskészítmények alkalmazásának leggyakoribb mellékhatásai a gyomorfájdalom, a székrekedés és a széklet fekete elszíneződése. Ritkán, előrehaladott terhességben a vasraktár gyors feltöltésére injekciót is alkalmaznak.

A leggazdagabb vasforrások a borsó, a babfélék, a leveles zöldségek, teljes kiőrlésű gabonákból készült kenyér- és tésztafélék, tejtermékek, a máj, a marha- és a disznóhús. (A húsfélék több vasat tartalmaznak, mint a zöldségfélék, tejtermékek, de különösen a májnak nagy a vastartalma.) A vas biológiai hozzáférhetősége a húsfélékből kedvezőbb: úgynevezett hem formájú vasukat a szervezet jól tudja hasznosítani.

F.K.M.