Mindenkinek kell egy kis piszok
A baktériummentes lakás sem egészséges, mert meggátolja az immunrendszer természetes működését. Ráadásul az antibakteriális szerek nem válogatnak: minden útjukba kerülő bacit elpusztítanak, még azokat is, amelyekre esetleg a szervezetnek szüksége lenne.
Mást sem hallunk a reklámokban, mint hogy csak akkor leszünk igazán ápoltak, illatosak, ha a legújabb antibakteriális szappant, tusfürdőt, dezodort használjuk. Otthonunk csak akkor igazán biztonságos, ha a legmodernebb fertőtlenítőszereket vetjük be, melyek minden lehetséges kórokozót elpusztítanak. Baktériumokat gyilkol a mosószerünk, a samponunk, sőt a fogkrémünk is. Mindezt annak a jegyében, hogy így óvjuk meg szervezetünket a rá leselkedő veszélyektől. Valóban ilyen veszedelmes világban élünk?
Mégis kell a piszok?
Vannak, akik naponta tízszer-hússzor kezet mosnak, míg másoknak folyton koszos a kezük, mégsem kapnak soha semmilyen fertőzést. A fürdés, kézmosás, fertőtlenítés és takarítás hozzátartozik a mindennapi higiéniához. Pedig előfordulhat, hogy a túlzásba vitt tisztaság többet árt, mint használ. Leginkább a gyerekeket igyekszünk megóvni, pedig ahhoz, hogy immunrendszerük kifejlődhessen, és hatékonyan fel tudja venni a harcot a valóban veszélyes kórokozók ellen, a csecsemők és kisgyermekek szervezetének érintkeznie kell baktériumokkal és antigénekkel. Ez a későbbi védettség kialakulásának feltétele.
A széltől – és persze a baktériumoktól – is óvott gyerekek szervezete nem lesz képes védekezni a negatív hatások ellen, amikor közösségbe kerülnek, ez a magyarázata annak, hogy az óvodába szoktatás első hetei gyakran állandó betegeskedéssel telnek. A kevésbé hatékony immunműködés pedig több krónikus és autoimmun betegség, allergia, sőt gyermekkori cukorbetegség előidézője is lehet. Egyes kutatások azt állítják, hogy a falun nevelkedő, kicsi koruktól a természettel szoros kapcsolatban élő gyerekek szervezete védettebbé válik az allergiával és az asztmával szemben. A Svájcban, Németországban, Ausztriában, illetve a skandináv országokban folytatott vizsgálatokból kiderült, hogy a farmokon élő gyerekek körében kevesebb az atópia, azaz a krónikus bőrgyulladás és az allergiás megbetegedés, mint a jóval sterilebb körülmények között élő apróságok körében.
Baktériummentesen
A szakemberek szerint az emberi szervezet normális működéséhez nincs szükség arra, hogy a bőrt baktériumellenes szerekkel ápoljuk. A baktériummentes lakás sem egészséges, mert meggátolja az immunrendszer természetes működését. Ráadásul az antibakteriális szerek nem válogatnak: minden útjukba kerülő bacit elpusztítanak, még azokat is, amelyekre esetleg a szervezetnek szüksége lenne. A legfrissebb kutatások szerint nem csak a parlagfű vagy a virágporok felelősek az allergia kialakulásáért, hanem a lakásban jelen lévő allergének is okozhatnak a túlérzékeny szervezetben allergiás tüneteket. Ezek között előkelő helyen szerepelnek a tisztítószerek hatóanyagai és az illatosító anyagok. Kísérletekkel bizonyították be, hogy a vegyi anyagok sokkal károsabbak szervezetünkre, mint azt valaha gondoltuk volna.
Hozzászólás zárolva.