Nem két tojás, két személyiség! -az ikrek
Bármennyire is helyesek, és aranyosak, amikor egyforma ruhában, cipőben, frizurával, egyszerre mozdulnak, egyformán cselekednek, annyira összenőnek, hogy később – felnőtt korban komoly lelki problémát jelenthet a külön-külön, önálló élet megteremtése. Mint ahogy a tojások mindegyike is önálló lényt hordoz magában. Így lehet az ikrekből is két önálló, igaz testvéri szeretettel kötődő, ám független, önálló személyiség, aki képes egyedül is boldogulni.
Az egypetéjű ikrekre gyakran mondják, hogy úgy hasonlítanak egymásra, mint két tojás. Nos a hasonlat nagyon is találó. Mert valóban az egypetéjű ikreket első ránézésre általában nem lehet megkülönböztetni Külső jegyeikben csak apró eltéréseket lehet felfedezni hosszabb szemlélődés után. Pont, mint a tojásoknál.
Ám, ahogy a tojás belseje sem tökéletesen egyforma, úgy az ikrek személyiségében is lehetnek eltérések. Ez a természet csodája: hiába ugyanaz a petesejt fogant meg, s osztódott tökéletesen kettővé, ugyanazokat a gének hordozva, mégis lehetnek olyan személyiség jegyek – melyeket talán a felmenőktől örökölnek – melyek különbözőek, s melyek már egész kis korban megmutatkoznak.
Legjobb példaként öcsémék ikerlányait tudnám felhozni. Ránézésre mind a mai napig tökéletesen egyformák. Ám már pár hónapos korukban megmutatkozott különbözőségük. Míg egyikük mindenkire rámosolygott, a másiknak idegen láttán rögtön legörbült a szája. S néhány hónap múltán már az is látszott, hogy az egyik nyíltabb, kiegyensúlyozottabb, a másik félénkebb, érzékenyebb, visszahúzódóbb. Pedig szüleik teljesen egyforma gyengédséggel, törődéssel vették körül őket. Egy-két éves korukban más személyiség jegyekben is kezdett megmutatkozni különbözőségük. És szüleik – nagyon okosan – hagyták, hogy önállósodásukkal hajlamaik, adottságaik is szabadon fejlődjenek. Nem erőltették, hogy mindig mindenben egyformák legyenek. Sem az öltözködésben, sem a kedvteléseikben, érdeklődésükben.
Sok ikres szülő itt rontja el. Mert bármennyire is helyesek, és aranyosak, amikor egyforma ruhában, cipőben, frizurával, egyszerre mozdulnak, egyformán cselekednek, annyira összenőnek, hogy később – felnőtt korban komoly lelki problémát jelenthet a külön-külön, önálló élet megteremtése.
Öcsém ikerlányaiban is megvan az ikrekre különös módon jellemző ragaszkodás, ritkán mentek egymás nélkül valahova, még 16 évesen is, de ez önként vállalt együttlét. De vannak külön-külön is barátaik, s immár külön-külön egyetemre mentek, és és már nem együtt laknak. Mindent tudnak egymásról, minden örömüket, bánatukat megosztják egymással, de nem függenek egymástól.
Hozzászólás zárolva.