Facebook hozzászólás
97

London-don-don-don…

Nyári sorozatunkban minden hétfőn más városba kalauzoljuk olvasóinkat. Kezdjük Londonnal! Ebben a városban, ahol 600 művészeti galéria, 150 múzeum, megszámlálhatatlan műemlék és egyéb nevezetesség található, a városnézés komoly tervezőmunkát igényel. S időt. Amiből az üzletembernek a látnivalókkal fordítottarányosan kevés van. Ám akad néhány londoni kötelező, amit a feszített tempó mellett sem szabad kihagyni.

Királyi látvány
London története az uralkodói családéval fonódott össze, s így persze a látnivalók többsége is a monarchia dicső múltját tükrözi.
A Buckingham Palota az Egyesült Királyság fővárosának szimbolikus épülete. 1993-ban 18 termet – köztük a tróntermet és az ebédlőt – megnyitottak a nagyközönség előtt. A pazar barokk palota 2000-ig még biztosan látogatható lesz, igaz, csupán augusztustól októberig. A belépő 9 és 1/2 font. A híres őrségváltásra naponta 11.30-kor kerül sor. Ám esős napokon a testőrök szürke esőkabátot öltenek, ami jóval kevésbé látványos, mint az élénkpiros uniformis.
A Tower a királyság nem kevésbé fontos épülete. Hosszú története során egyaránt szolgált királyi kastélyként, börtönként, pénzverdeként, csillagvizsgálóként és kivégzőhelyként. Egyik épülete jelenleg is a koronaőr otthona. A koronaékszerek és gyémántok egyébként állandó kiállításon csodálhatók meg.
A Westminster-apátság London legrégebbi műemléke, a királyok és királynők hagyományos koronázó helye. Az uralkodói család tagjait, valamint a híres államférfiakat itt helyezik végső nyugalomra. A gótikus templom és a kolostor hétfőtől szombatig látogatható, vasárnap csak az egyházi szertartásokra érkező hívek előtt áll nyitva.
A Szent Pál katedrális, Christopher Wren remekműve, a XVII. században épült. A nagy kupolában található a híres Suttogó-galéria, amelynek különleges boltozata a leghalkabb szavakat is érthetően továbbítja. A külső oldalon körbefutó Arany-galériáról pedig csodálatos kilátás nyílik London belvárosára.
A Trafalgar tér és Nelson admirális emlékoszlopa a négy bronzoroszlánnal, ha készítettek volna statisztikát a londoni képeslapokról, biztosan a leggyakoribb témák között szerepelne. A térről kiinduló sugárutak rengeteg látnivalót kínálnak: a Whitehall a Parlament épületéhez vezet, amelynek óratornya és a Big Ben szintén a város egyik jelképe; a Pall Mall előkelő palotáiról és zárt körű klubjairól nevezetes.
A Hampton Court Palota a fővárostól nyugatra, a Temze partján fekszik. Hajóval is megközelíthető, de az utazásnak ez a módja kissé hosszadalmas. Az 1515-ben épített, majd VIII. Henrik által kibővített palota korabeli berendezése csodálatos épségben megmaradt, a falakat olasz festők remekei díszítik. VIII. Henrik konyhája pedig hű képet ad arról, hogy mit is jelentett nap mint nap udvaroncok és katonák ezreinek ellátásáról gondoskodni. A palota mellett pálmaház található, a híres sövénylabirintusban pedig tájékozódó képességét teheti próbára a látogató.

Múzeumok és oázisok
London a múzeumok szerelmesei számára valóságos paradicsom. Pénzt és sorban állással eltöltött időt takaríthatunk meg a „fehér kártyával”, amely 13 intézménybe korlátlan belépést biztosít (minden érintett múzeumban és a nagyobb metróállomásokon kapható). A háromnapos kártya ára 16, a hétnaposé pedig 26 font; a családi konstrukció 32, illetve 50 fontba kerül.
A British Múzeum a múzeumok királya. A múlt század közepén épült neoklasszicista épület a világ egyik legnagyobb gyűjteményének ad otthont. Egyiptomi és ókori görög kollekciói párjukat ritkítják. Ha valaki szisztematikusan végig szeretné nézni a kiállításokat, a 94 termen keresztül több mint három kilométert kell sétálnia.
A National Gallery, Nagy-Britannia legnagyobb képzőművészeti gyűjteményének megtekintése szintén meghaladja egyetlen látogatás kereteit.
A Madame Tussaud múzeum hírességek viaszból megformált hasonmásaival évente sok ezer turistát vonz. Talán kevésbé közismert, hogy itt rémséges kísértetszoba és interaktív játékok– például az „időtaxi” – is szórakoztatják a látogatókat.
London a parkok városa is, a látnivalók után érdemes ezek egyikében szusszanni egyet.
A Hyde Park 145 hektáros üdítő oázisként terül el a nyüzsgő metropolis szívében. Egykor a királyi família tagjai vadkant hajtottak e tájon, ma a londoniak és a turisták kedvelt pihenőhelye árnyas fasoraival és a Serpentine nevű festői tavacskával. Kocogók, görkorcsolyások és biciklisták paradicsoma, időnként egy-egy lovas is feltűnik a sétányokon. A Speaker’s Corneren vasárnap délelőttönként pedig bárki elmondhatja, ami a szívét nyomja.
A St. James Park, London legrégebbi királyi parkja, közvetlenül a Buckingham Palota mellett. Zenepavilonjában gyakran rendeznek hangversenyeket és egyéb előadásokat.
A Royal Botanic Garden, a város nyugati peremén, az angol kertépítészet csúcsát képviseli. A 120 hektáros arborétum messze földön híres növénygyűjteményéről, amelynek néhány példányát még a XVII. században telepítették. Az üvegházakban orchideák és más trópusi növények pompáznak. A parkból természetesen a mesterséges tó sem hiányzik, csodálatos vízi növényekkel.

Szállodák
Londonban megszámlálhatatlanul sok szálloda van, s közülük megszámlálhatatlanul sokat érdemes messziről elkerülni. A legjobb szállodák zömmel a Mayfair, St. James és Bloombury városrészekben, a Hyde Park keleti oldalán, valamint a Piccadilly mentén találhatók. A londoni árak európai viszonylatban is magasnak számítanak, a színvonalasabb hotelekben 100-120 fontnál is többet kell fizetni személyenként.
The Ritz. London egyik büszkesége, fejújítása nemrég fejeződött be. A szobák berendezése XVI. Lajos korát idézi. Éttermei és a híres Pálmakert a társasági élet fontos színterei. Négy konferenciaterem (150 Piccadilly, W1; tel: 493-8181; fax: 493-2687).
The Dorchester. 1931-es megnyitása óta a város egyik legjobb szállodája, a kiszolgálás hagyományosan híres (egy szobára három alkalmazott jut). Kiváló éttermek – köztük London első kantoni étterme, a The Oriental –, art deco stílusú egészségcentrum, gyógyfürdő, business center. Nyolc konferenciaterem, a legnagyobb 550 férőhelyes (53 Park Lane, W1A; tel: 629-8888; fax: 409-0144).
Landmark London. A múlt század végén épült, nemrég felújított, kitűnően felszerelt hotel. Tágas átrium, télikert hatalmas pálmákkal, lélegzetelállító bálterem, uszoda, egészségcentrum. Tíz konferenciaterem, business center (222 Marylebone Road, NW1, tel: 631-8000; fax: 631-8033).
Heathrow Hilton. A 4-es terminállal fedett folyosó köti össze, a városközpontból busszal és metróval is megközelíthető. Ultramodern, már-már futurisztikus, csupa üveg és acél. Uszoda, kondicionáló terem, thai és kínai étterem. Konferenciatermek, business center (Terminal 4, Heathrow Airport, Middlesex; tel: (0181)759-7755; fax: (0181)759-7579).
S most néhány megfizethetőbb szálloda:
Clive Hotel. 5 kilométerre nyugatra a West Endtől, közel a Chalk Farm metróállomáshoz Hampsteadben. Csendes, klasszikus lakóövezetben. 4 tárgyalóterem, a legnagyobb 250 fős. Szobaárak reggelivel 40–80 font (Primrose Hill Road, Hampstead, NW3 3NA; telefon 586-2233, fax 586-1659).
Kenwood House Hotel. A Madame Tussaud’s, az Állatkert és a Regent’s Park közelében található, apró, tiszta, családias, 16 szobával, zuhanyzókkal. Szobaárak reggelivel: 40–80 font (114 Gloucester Place, W1, telefon 935-3473, fax 224-0582).
Five Sumner Place. Kedves, kis szálloda a múzeumokhoz közeli lakónegyedben. Szobaárak reggelivel: 80–120 font (5 Sumner Place, South Kensington, SW7.; telefon 584-7586, fax 823-9962).

Gasztronómiai kavalkád
Napjainkban a kulináris élvezetek győzedelmeskedni látszanak a híres angol konzervativizmuson. Egy jó kínai vacsoráért sokan zarándokolnak el a Chinatownba, a Gerard Streetre, autentikus indiai ízekért pedig a Brick Lane-re. E keleti kavalkád jól megfér a tradicionális angol konyha mellett. Londonban mesterszakácsok egymással versengve nyitják meg éttermeiket a Sohóban vagy Kensingtonban. Az „új-brit-konyha” követői hagyományos angol, skót és walesi ízeket varázsolnak újjá, könnyedebb, kontinentális stílusban. Következzék kettő a legfelkapottabb és kettő a tradíciókat előnyben részesítő éttermek közül!
Aubergine. Fantasztikus ízek a klasszikus angol és a francia szakácsművészet házasságából, híresen jó kiszolgálás. Ám ahhoz, hogy mindebben részünk legyen, nem árt egy héttel előre asztalt foglalnunk (11 Park Walk, SW 10; tel: 352-3449).
Bibendum. Az „új-brit-konyha” egyik zászlóshajója. Nemcsak remek halételeiről nevezetes, hanem a fogások művészi tálalásáról is (Michelin House, 81 Fulham Road, SW3; tel: 581-5817.
Simpson’s-in-the-Strand. Kitűnő angol hús- és halételek, gazdag borkínálat, exkluzív, igazi gentlemenklubot idéző hangulat (100 Strand, WC2; tel: 836-9112).
The Cafe Royal. Meghitt hangulatú étterem, söröző és koktélbár, ahol a királyi család tagjai és más hírességek is gyakran megfordulnak. Asztalfoglalás ajánlott (68 Regent Street, W1; tel: 437-9090).

Délutáni tea
Bármennyit is változott a szakácsművészet és London gasztronómiai térképe, egy dolog szent és sérthetetlen: a délutáni tea. Ha csak tehetjük, próbáljunk meg sort keríteni e legangolosabb időtöltésre.
A Dorchester előtti korzón délután 3 és 6 óra között szolgálják fel a teát. A fehér kesztyűs pincérek folyamatosan finomabbnál finomabb süteményeket és szendvicseket kínálnak hozzá, az élvezeteket halk zongoraszó teszi teljessé.
A Fortnum and Mason áruház negyedik emeletén található St. James étterem délutáni teái szintén közkedveltek, miként a Savoyéi is.
A Ritz Pálmakertjében teázni kétségkívül a legsikkesebb. Szépséghibája csupán az, hogy a nagy népszerűség miatt a délutánt három „turnusra” osztották. 14 órától még nem kell helyet foglalni, a 15.30–17.00 és a 17.00–18.30 közötti időpontokra viszont, különösen hétvégekre, egy-két hónappal (!) előre kell gondoskodni a foglalásról (tel: 493-8181). Kárpótlásul azonban korlátlan a fogyasztás, és jó esélyünk van rá, hogy teánkat valamely híresség szomszédságában költjük el.
A délutánt követi az este. London ilyenkor újabb arcát mutatja. Nem szabad kihagyni.

*

Üzleti etikett
Bár az utóbbi időben az üzleti tárgyalások jóval oldottabbak lettek, néhány brit konvenció továbbra is makacsul tartja magát.
A névjegyváltás például nem a bemutatkozásnál, hanem csak a találkozó végén történik.
Öltözködjünk mértéktartóan, lehetőleg hagyományos szabású öltönyt, kosztümöt viseljünk, kerüljük a feltűnő színösszeállításokat.
Londonban gyakoriak a hosszú üzleti ebédek. Ilyenkor az angolok egy-egy pohár bort vagy sört is fogyasztanak, és – kimondva-kimondatlanul – elvárják, hogy külföldi partnerük is koccintson velük. A tárgyalások sokszor munkaidő után is folytatódnak, informális vacsorák, sörözések formájában. A legdrágább vendéglők és a fontosabb szállodák éttermei kifogástalan öltözéket követelnek.

Jó tudni
• A hálózati feszültség 240 volt, ám a konnektorok zöme három bemenetelű. Az otthonról hozott készülékek használatához gyakran adapter kell, amely az elektromos szaküzletekben pár fontért kapható.
• Az időjárás hihetetlen gyors változásokra képes, esőre bármikor lehet számítani!
• Borravaló: 15 százalék, de 10 százalék a megszokott. Sosem bántó megkérdezni, ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a számla tartalmazza-e a borravalót. (A londoniak levétetni a kiszolgálás díját a számlából, ha feltűnően modortalan a személyzet.)
• Nyitva tartás: az irodák hétfőtől péntekig 9-től 17.30-ig, ebédidőben általában kiürülnek. A legtöbb áruház hétfőtől szombatig este hétig tart nyitva, az Oxford Streeten több nyolcig is. Csütörtök a késő esti bevásárlás napja (8-ig) a West Enden.



Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

ÉLET-MÓD

Nőként kiemelt szerepe van a jó alvásnak

Az alvás nem csupán a pihenés eszköze, hanem a szervezet regenerációjának és kiegyensúlyozott működésének…

Olívaolajjal a női egészségért

Az olívaolaj a mediterrán konyha egyik jellegzetes alapanyaga, ám nem csak a konyhában vehetjük hasznát. De ne…
1 / 3 465

PÉLDA-KÉP

1 / 258

STÍLUS

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!