Ünnepeljünk, de egy kicsit máshogy!

A tojás mint az újjászületés, a bárány mint a keresztény vallásbeli Jézus-jelkép és régen a termékenység, a sonka pedig a jólét szimbólumaként képviselteti magát a húsvéti menüben. Egyik sem kifejezetten diétás étel, de finom. S hogy azért arra is figyeljünk, mi egészséges, érdemes körülnézni a biopiacokon, bioboltokban, amikor a tojást, a sonkát vagy a bárányt vásároljuk az ünnepi asztalra.

A tojást nem véletlenül tartják a tökéletesség szimbólumának: minden olyan tápanyag megtalálható benne, amire egy élőlény kifejlődéséhez szükség van. A vitaminok közül például tizenhármat tartalmaz. A tőkehalmáj után a legfőbb D-vitamin-hordozó, és a szakirodalom szerint egy jó minőségű tojás sárgájának elfogyasztásával egy felnőtt ember napi A-vitamin-szükségletének egyharmada vihető be a szervezetbe. E mellett sok hasznos ásványi anyagot is „termel", így a ként, káliumot, nátriumot, foszfort, kalciumot és a magnéziumot. Kisebb mennyiségben vasat és cinket is tartalmaz, főleg a sárgája. Talán érdekes lehet, hogy a kutatások szerint a tojásban lévő vasat könnyebben hasznosítja az emberi szervezet, mint a más táplálékban, például a húsban lévőt. Emellett – bár nem nagy mennyiségben – fellelhető a tojásban a szelén is, amiről ismert, hogy egy igen fontos, a szabadgyökök hatástalanítását végző enzimnek a komponense.

A tojássárgájában emellett körülbelül 30 százaléknyi zsírszerű anyag is található, ami nagyobb részben triglicerid, kisebb arányban pedig lecitin és koleszterin. Ezekről a zsírsavakról érdemes tudni, hogy kisebb mértékben hasznosak.

A szervezet által termelt koleszterin például részt vesz a sejtmembrán képződésében, szabályozó szerepet tölt be az idegsejtek közti szinaptikus kapcsolatok kialakításában, a nemi és a stresszhormon kialakulásában, az epe termelődésében, valamint a D-vitamin képzésében. A lecitin pedig a fejlődő szervezet számára elengedhetetlen az agy és az idegrendszer tökéletes működéséhez. Orvosi adatok szerint azonban az egészség szempontjából fontos, hogy a triglicerid értéke ne legyen magasabb 2,2 millimol/liternél, a koleszteriné pedig 5,2-nél (viszont ez utóbbi szintje nem eshet 1,2 alá sem). A tartósan magas koleszterin- és trigliceridszint ugyanis hosszú távon igen káros, mivel megnő a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, ami szívinfarktus és agyvérzés okozója lehet.