A bevásárlóközpontok alkonya és átalakulása
Az elmúlt ötven évben Amerikában a bevásárlóközpontok közösségi helyekből a régi vásárlói szokások emlékhelyeivé változtak át. Korábban is voltak problémáik, mostanság azonban az internet még több vásárlót szipkáz el tőlük. És miközben a kiskereskedők lassan kivergődnek a plázák megjelenése óta bekövetkezett legsúlyosabb gazdasági visszaesésből, sokan közülük rájönnek, hogy lehetőségeiken túl terjeszkedtek, és gyors ütemben zárják be boltjaikat.
Az eredmény a szabad helyiségek rendkívüli megszaporodása a bevásárlóközpontokban. A híres Sears Holding százhúsz üzletének bezárásáról döntött, a Gap ruházati cég kétszázéról.
A legtöbb város – költségvetésének szűkössége miatt – nem engedheti meg magának, hogy támogassa a betegeskedő bevásárlóközpontokat, az egészséges kiskereskedelmi cégek – mint például a ruhakereskedő H&M – pedig általában nem nyitnak boltot olyan helyeken, ahol rosszul megy az üzlet. A várostervezők így nem tehetnek mást, mint megpróbálják újragondolni és átalakítani a plázák funkcióit.
Az érintett létesítmények bérlői között ma már iskolák, orvosi rendelők, telefonos ügyfélszolgálati központok, kormányhivatalok, sőt egyházak is találhatók a The New York Times összeállítása szerint. A clevelandi Galleria, amely 1987-ben nyitott, és mintegy hetven üzletnek és étteremnek adott otthont, a kereskedelmi részt függönnyel leválasztva most esküvőkre és más eseményekre kölcsönöz helyiségeket, a terület egy részét pedig fedett zöldségpiaccá alakítja át.
Más központokat akváriummal, kaszinóval, gépkocsiszalonnal egészítettek ki, hogy több látogatót vonzzanak. Az ohiói Columbus – arra hivatkozva, hogy túl költséges dolog egy drága telken fenntartani egy üres bevásárlóközpontot – lebontotta City Centerét, és parkot létesített a helyén. Jól menő bevásárlóközpontokkal is előfordul azonban, hogy lebontják őket, és közteret alakítanak ki a helyükön kutyafuttatóval, zöld területtel és olyan helyreállított természeti elemekkel – például patakkal –, amelyeket a létesítmény építésekor megszüntettek.
A változások azt tükrözik, hogy jelentősen módosultak a vásárlási szokások a bevásárlóközpontok szülőhelyén, Amerikában, és a nagy, néha nyomasztó hatalmas épületek helyett sokan előnyben részesítik az utcáról megközelíthető kisebb boltokat, amelyek környékén önálló éttermek, szórakozási lehetőségek találhatók. A nagy parkolók számának csökkenését pedig az okozza, hogy az elővárosokból munkába járók kezdenek átszokni a tömegközlekedésre.
Magyarországon is hasonló változások indultak el, legalábbis a GfK tavalyi felmérése szerint a különálló boltok a legkedveltebbek és leglátogatottabbak, a lakosság 42 százaléka e bolttípust választja legtöbbször. A vásárlók egynegyede a városszéli bevásárlóközpontokat részesíti előnyben leggyakrabban, és további egyhatoduk jár belvárosi plázákba vásárolni. 2010-hez képest megnőtt a különálló boltok kedveltsége és látogatottsága, míg a belvárosi plázáké csökkent.
Hozzászólás zárolva.