Nem csak a környezetnek, a pénztárcának is megéri!
Ma már egy kényelmes háztartás elképzelhetetlen gépek sokasága nélkül: segítenek a mosásban, főzésben, takarításban, nagyban megkönnyítik az otthoni munkát. Nem mindegy azonban – sem a pénztárcánk, sem környezetünk megóvása miatt –, hogy ezek a készülékek mennyi áramot fogyasztanak.
Egyre több háztartási gép mellett sem kell magasabb villanyszámlát fizetnünk, ha tudatosan vásárolunk – vagy majd, ha lehetőségünk lesz rá, cserélünk – újabb, alacsony energiafelhasználású készülékeket, és ezeket – mosógépet, szárítógépet, hűtőszekrényt vagy kerámialapos tűzhelyet – a lehető leginkább energiatakarékos módon használjuk.
Takarékosság terén itthon jelentős tartalékok vannak: a magyarországi háztartásokban a nagy háztartási gépek 43,2 százaléka nyolc évnél idősebb, azaz nem igazán korszerű. Ha ezeket a gépeket korszerű, energiatakarékos készülékekre cserélnék, több mint 1,6 millió tonnával lenne kevesebb a légkörbe kerülő szén-dioxid mennyisége, ami meghaladja a Magyarország által vállalt évi 1,54 tonnányi uniós csökkentési célszámot.
■ A legújabb dizájnnak köszönhetően létezik olyan mosogatógép, amelynek belsejében egy mobilan használható harmadik kosár is elfér, így egyszerre akár 13 terítéket is el tud mosogatni a gép.
A környezetvédők által sokszor hangoztatott szempontok a legtöbbünk számára megfoghatatlannak és távolinak tűnnek.
De azt a pénztárcánkon is érezhetjük, hogy például egy energiatakarékos, innovációkkal gazdagított készülék kevesebb áramot fogyaszt, mint egy régi, hagyományos darab. Ugyanis egy A++ besorolású, átlagos méretű, 180×60-as hűtő egy év alatt 205–210 kilowattóra energiát fogyaszt, míg például a B energiaosztály esetében egy ugyanekkora méretű és hasonló tudású gép energiaigénye 320–350 kilowattóra. Ez éves viszonylatban akár 10 ezer forintos költségkülönbözetet is jelenthet az áramszámlában. És ez csak egy gép a háztartásban.
Egy ma vásárolt és egy nyolcvanas években készült mosógép között is hatalmas a különbség: az előbbi akár 60 százalékkal kevesebb árammal működik. De még a kilencvenes évek legvégén készült mosógép energiaigénye is közel 30 százalékkal meghaladja a 21. század készülékeiét, a vízfogyasztásuk pedig 40 százalékkal több. A mosási hatékonyság és a maximális töltési súly szintén befolyásolja, hogy mekkora lesz a villanyszámlánk, hiszen ezektől is függ, hogy milyen sűrűn kell mosnunk. Miután a mosógépek a víz felfűtéséhez használják a legtöbb áramot, azzal is energiát spórolhatunk, ha alacsony hőmérsékleten mosunk. Ezért a legtöbb mai készülékkel már 30-40 Celsius-fokon tökéletesen tiszta lesz a ruha. Mindezeken kívül több zöld funkcióval is felszerelik gépeiket a mosógépgyártók. Van készülék, amely a használó szándékától függően enyhe szennyezettségnél rövidebb, piszkosabb ruhák esetén hosszabb ideig mos, vagy egy másik funkciónál a gép érzékeli a mosási ciklusok lépéseit, és az optimális mosásnak, öblítésnek és centrifugálásnak megfelelően állítja be a programot minimális víz- és energiafogyasztás mellett.
A mosogatógépek energiafelhasználását is jelentősen, akár egyharmadára csökkenti, ha a melegvíz-csatlakozásra köthetők, és az is fontos szempont, hogy hány liter víz felhasználásával mosogatják el az edényt. Az intelligens érzékelők ezeknél a gépeknél is a szennyezettség mértékéhez igazítják az erőforrások igénybevételét: akár a felére csökkenthető az idő-, víz- és energiafelhasználás.
Hozzászólás zárolva.