Egy háznyit spóroltak némi odafigyeléssel!

A nemzetközi szinten is sikeres, több mint 10 országban zajló háztartást zöldítő ÖkoKör programot 2010-ben indította el Magyarországon a Tudatos Vásárlók Egyesülete (TVE). 2010 és 2014 között több mint 600 háztartás kapcsolódott be az ÖkoKörbe. A részt vevő háztartások a 3 hónapos program végére átlagosan 24%-kal kevesebb élelmiszerhulladékot és 23%-kal kevesebb vegyes háztartási hulladékot termeltek, 15%-kal kevesebb villamos energiát, 31%-kal kevesebb földgázt és 13%-kal kevesebb vezetékes ivóvizet használtak el, és jó 10%-kal kevesebb vegyszert tartottak otthonaikban, mint korábban. Itt is bebizonyosodott, hogy sok kicsi sokra megy.

A 600 háztartás 3 hónap alatt összesen mintegy
● 3600 kilogramm ételt mentett meg a hulladékká válástól (egyébként a megtermelt élelmiszer negyede a kukában végzi) – ebből 33 fő élelmiszer-szükségletét lehetett volna fedezni az ÖkoKör 3 hónapja alatt,
● 8500 kilogrammal csökkentette a vegyes háztartási hulladék mennyiségét – ez annyi, mintha 90 fő az ÖkoKör 3 hónapja alatt egyáltalán nem termelt volna hulladékot (240 ezer PET-palack tömegének felel meg),
● 61 200 köbméter gázt és 72 ezer kWh villamos energiát spórolt meg – ez annyi, mintha közel 200 háztartás az ÖkoKör 3 hónapja alatt egyáltalán nem használt volna energiát,
● 140 ezer liter vizet spórolt meg – ez annyi, mintha 11 fő az ÖkoKör 3 hónapja alatt egyáltalán nem használt volna vizet,
● 10 800 darabbal kevesebb vegyszert tartottak otthon – ez felér egy valamirevaló drogéria teljes kínálatával.

Az 5–8 fős ÖkoKörök 3 hónapig járnak össze, 9-9 alkalommal találkozva. A folyamat során a résztvevők az ÖkoKörök kézikönyv s még inkább társaik segítségével hat kiemelt témát dolgoznak fel: fenntartható pénzhasználat, élelmiszerek, vegyi anyagok, energia, víz, hulladék, egészség, közlekedés. Ezekhez kapcsolódóan egyszerű, különösebb anyagi áldozatot nem igénylő, életmódjukba beépíthető, már heti szinten is látványos eredményeket produkáló vállalásokat tesznek, amelyek jobb esetben a gyakorlás után rutinjukká is válnak. A résztvevők életmódjuk legfontosabb jellemzőit – például energia- és vízfogyasztás, az otthon tartott vegyi anyagok és a keletkező hulladék mennyisége, sportolással töltött idő – megmérik a program elején és a végén, így számszerűsíthetővé és ténylegesen láthatóvá válik, hogy már kis változtatásokkal is milyen nagymértékű változások érhetőek el.

A nemzetközi módszer viselkedésváltoztatással kapcsolatos hatékonyságát kutatók is vizsgálták, és többek között arra a következtetésre jutottak, hogy az ÖkoKörök tagjai a program „hivatalos” lezárulása után is megtartják a kialakított környezettudatos szokásokat, sőt, környezeti hatásukat többen tovább csökkentik.

Az ÖkoKörök sikerének kulcsa ugyanis az, hogy a hagyományos környezetvédelmi témájú kampányokkal szemben nem elégszik meg a tájékoztatással és információátadással. A program egyben közösségi eszköz is: a résztvevők szemléletét közösségi kontextusba ágyazva, az emberi kapcsolatok erejét kihasználva formálja, folyamatos figyelmet szentelve a motivációnak, a visszajelzésnek és a megerősítésnek. Egy-egy ÖkoKör tagjaként senki nem érzi sem magát, sem próbálkozásait elszigeteltnek, így a környezetvédelem magánügy helyett közösségivé válik, s új erővel tölti fel az egyéneket. Amint azt az egyik résztvevő jellemezte visszajelzésében: „A legfontosabb élmény az ÖkoKörrel kapcsolatban számomra az, hogy olyan közösség jött létre, amelyben sokat tanulhattunk, tanulhatunk egymástól, hasonló gondolkodású emberekkel lehet együtt az ember, ami újfent azt bizonyítja számomra, hogy a jövőben – illetve már most! – a közösségek erejével lehet majd változtatni.”