Így úszhatod meg a büntetést! Itt vannak a lakáskiadás szabályai
A lakáskiadás szabályaival kevesen vannak tisztában, így aztán gyakran megesik, hogy a felek nem ússzák meg kisebb-nagyobb büntetések nélkül a bérbeadást. Íme néhány fontos tudnivaló, még az augusztus–szeptemberi csúcsszezon előtt!
A bérbe vett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerződésük, a havi lakbér kifizetéséről pedig kérjünk – és kapjunk is! – átvételi elismervényt – figyelmeztet közleményében az adóhatóság (NAV). A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutaljuk a bérleti díjat, és a közlemény rovatban feltüntetjük a dátumot és a „bérleti díj” megnevezést.
Ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelező adószámot kiváltania. Az ilyen jellegű bérbeadás – hacsak a bérbeadó nem választ más formát – mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, de nyugta adása ilyen esetekben is kötelező – adta hírül az MTI. A nem turisztikai célú lakóingatlan-bérbeadásnál a bérbeadó, ha már rendelkezik adószámmal, választhat adófizetési kötelezettséggel járó formát. Adóköteles bérbeadás esetén az áfatörvény szerinti számla-, illetve nyugtaadás kötelező.
A NAV tapasztalatai azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentős része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást, vagy bevételi és költségnyilvántartást.
A jövedelmet, amely a lakás bérbeadásából származik, két módon lehet megállapítani. Az egyik a tételes költségelszámolás, amikor , a jövedelem kiszámításánál a bevételt csökkentik az igazolt költségek – közüzemi számlák, felújítási költségek – és az értékcsökkenés. A másik lehetőség pedig a bevétel csökkentése 10 százalékos költséghányaddal.
A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységből származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka. Abban az esetben, ha a bérlő kifizetőhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelőleget ő állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.
Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére – a 16 százalékos adón felül – 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határt.
Hozzászólás zárolva.