Figyelj! Már szeptemberben indulnak a lakossági energiahatékonysági pályázatok!

A pályázat célja, hogy a fejlesztések révén nőjön a hazai energiahatékonyság. A legmagasabb pályázható összeg fűtéskorszerűsítés esetén 650 ezer, ablakok cseréje esetén 500 ezer, háztartási gépcsere esetén 35 ezer forint lesz.

A teljes keretösszeg fűtéskorszerűsítésre 1 milliárd, külső nyílászárók cseréjére 1,1 milliárd, háztartási nagygépek cseréjére 627 millió forint, amely energetikai felújítások esetén mintegy 3500, gépcserekor 21 ezer szerencsés pályázót valószínűsít. A pályázatok megjelenése után 30 napos felkészülési idő áll majd rendelkezésre az első beadásig – adta hírül a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI ) a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára bejelentését ismertetve.

Finisében van a Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is, 2 héten belül megkezdődhet a társadalmi egyeztetése. A stratégia a 2014–2020-as időszakra összesen 189 Petajoule energiamegtakarítást irányoz elő, amelyből közel 59 százalékot (111 Petajoule-t) energetikai fejlesztések adnak majd.

Az új ciklus újdonsága, hogy a hazai lakosság is pályázhat majd energiahatékonysági támogatásokra. Tervek szerint 10 milliárd forintos kerettel még az idén elindul a panelprogram utóda. Az új program lakóingatlanok energiamegtakarítást eredményező komplex felújítását tűzi ki, és nem csak az ipari technológiával épült ingatlanok – azaz panelházak – számára: kiszélesíti a kedvezményezetti kört, azaz minél több család számára teszik elérhetővé, hogy jól szigetelt, korszerű fűtéssel rendelkező, jól záródó ablakokkal ellátott lakásokban éljen. Szintén fontos fejlesztési terület lesz majd a háztartások bekapcsolása a megújulóenergia-termelésbe.

A MEHI szerint nagy szükség is van ezekre a programokra, mert a magyar háztartások fajlagos energiafelhasználása a legmagasabbak között van az EU-ban. Magyarország különösen sokat profitálhat az energiahatékonyság javításából, hiszen az ország energiafogyasztásának 40%-a a lakásokhoz kötődik, azaz rengeteg importgázt válthatunk ki, miközben a háztartások rezsije is tovább csökken.

Az energiahatékonyság növelésének ugyanakkor számos járulékos haszna is van: emeli a versenyképességet, munkahelyeket teremt, javítja a költségvetés helyzetét. A kis fogyasztású lakások pedig kényelmesebbek, értékesebbek.