A gazdagok buknak a legtöbbet a betörésen

Annak ellenére, hogy a kifejezetten gazdagnak számító budai kerületekben az ott élők többsége nagy gondot fordít különféle biztonsági berendezések és egyéb „betörésgátló” megoldások működtetésére, a legtöbb lakásfeltörést ezekben a kerületekben regisztrálták tavaly. Az I., a II. és a XII. kerületben egy év alatt összesen mintegy ezer betörést jelentettek, ami csaknem a fele a pesti oldalon történt összes többi hasonló esetnek. A vagyonokat érő ingatlanokat a biztonsági szolgálatokhoz is bekötött riasztók mellett időnként elképzelhetetlen luxusmegoldásokkal is őrzik – akár a birtok kertjébe, vagy pontosan a ház bejárata elé telepített saját éjjeli őrrel –, mégis általában nekik a legnagyobb csalódás a biztosítási kártérítés összege, ha mégis kirabolják a házukat – ismertette Németh Péter. A CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs és értékesítési igazgatója szerint az otthontérkép.hu internetes portál által közzétett bűntérképnek csaknem hajszálpontosan a negatívja lehetne egy biztosítási atlasz, amely azt ábrázolná, hogy az egyes kerületekben élők a valós vagyonuknak megfelelő összegre kötöttek-e biztosítást.

Hosszú évek tapasztalata alapján Németh állítja: a kártérítési összegek csaknem minden alkalommal csalódást okoznak a jómódú negyedekben élő, nagy értékű ingatlanok tulajdonosainak. Nem mintha nem kötöttek volna az értékeiknek megfelelő biztosítást, ám a szerződések többsége 5-10 évnél is régebbi, ezért elavult, korszerűtlen, s bár drága is, nem követte a tulajdonos vagyongyarapodását. Több százmilliós, esetenként 1-2 milliárd forintos ingatlanokról beszélünk – mondta Németh -, amelyek nem, vagy nagyon ritkán cserélnek gazdát, ezért a biztosítási szerződés sem kerül terítékre. A tulajdonos gondosan megkötötte valamikor az akkori legjobb szerződést, fizeti a részleteket, s a tartalommal egészen addig nem foglalkozik, amíg nem muszáj. Vagyis, amíg fel nem törik a házát, s ki nem rabolják. Akkor viszont hidegzuhanyként éri, hogy a drága biztosítására a valós kárértéknek esetleg csak a töredékét kapja.  A vagyona ugyanis gyarapodott – drágább tévét, mosógépet, új bútort, stb. vett –, ám a biztosításával nem követte a vagyongyarapodást, nem növelte a biztosított értéket. Az ilyen ügyfél azt sem tudja, hogy az 5-10 évvel ezelőtti kötött szerződések elavult konstrukciók, ma már korszerűbb, olcsóbb, összességében jobb feltételeket tartalmazó biztosításokat kínálnak. Az úgynevezett értékkövetés ugyanis nem jelenti a biztosítás drágulását, sőt: a régi szerződés megújításakor olcsóbbra lehet váltani.

Érdekes megfigyelés: a szerényebb körülmények között élők jobban figyelnek a biztosításukra, igaz, az olcsóbb lakások gyakrabban cserélnek gazdát, s olyankor a biztosítás is terítékre kerül.