Hogyan lesz hírhedt gyilkosból sorozatsztár?

A rendőrségi aktákban olvasható esetek néha sokkal dermesztőbb történetekkel sokkolnak, mint az írói fantázia által megszületett elbeszélések. Idehaza, a Viacom csoport filmcsatornáján, a Paramount Channelen Gillian Anderson főszereplésével futó Hajsza című sorozat fordulatait, negatív főhősét is a valóság ihlette.

Az 1945-ben a kansasi Wichitában született Dennis Lynn Rader a hetvenes évek közepéig teljesen hétköznapi életet élt. Dolgozott, gyerekeket nevelt, templomba járt és részt vett a helyi közösség életében. Mindezekkel később sem hagyott fel, de alig 29 évesen valójában már egészen más foglalkoztatta: meg akart ölni valakit, mindegy, hogy kit.

1974 januárjában el is követte az első gyilkosságát. Négyfős családot mészárolt le nem messze a saját otthonától. Alig három hónappal később egy 21 éves fiatal lányt fojtott meg. Azonban sehogy sem bírta magában tartani a borzalmas tetteit. Októberben a wichita-i könyvtárban hagyott egy levelet az egyik könyvbe rejtve. Ebben leírta, mit követett el. Aláírás helyett a „BTK” monogramot használta, amely -mint később kiderült – a Bind (Megkötözés), Torture (Kínzás), Gyilkolás (Kill) szavak első betűjéből állt össze. Ezután 1977-ig nem lehetett róla hallani. Akkor ölt újra és két fiatal lány lett az áldozata. A közlési vágy ismét felülkerekedett benne. A helyi tévének küldött egy levelet. Ebben a rejtélyes BTK szignó mögé rejtőzve egy verset mellékelt a szerkesztőknek, amelynek témája a véres tettei, áldozatai voltak.

1985-ben Rader a saját szomszédját, egy 53 éves hölgyet fojtott meg. Miután rádöbbent, hogy rá senki sem gyanakszik, folytatta dicstelen pályafutását egészen 1991-ig. Elfogására azonban közel 15 évet kellett várni. Csak 2005-ben, azaz immár 60 évesen tartóztatták le, de ez is inkább a szerencsének volt köszönhető. 2004-ben ugyanis a wichitai helyi tévé hosszan foglalkozott a Rader által elkövetett, felderítetlen gyilkosságokkal. A férfi ettől vérszemet kapott, és küldözgetni kezdte az áldozatokról készített fotóit a riportereknek. Egyik levelében naivan rákérdezett arra, ha küld egy floppy-t, amelyen a gyilkosságairól szóló anyagok lesznek, akkor le lehet-e őt nyomozni? A rendőrség a helyi lapban közzétett hirdetésben válaszolt neki, hogy a lemez alapján semmit sem tudnak kideríteni. Természetesen nem mondtak igazat. A tőle kapott floppy programnyelvét feltörve, a metadatokat elemezve megfejtették, hogy arra a helyi lutheránus templom számítógépén mentették a dokumentumokat, és az utolsó személy, aki módosította a szövegeket, egy „Dennis” nevű felhasználó volt. A templom weboldalán közzétett névsorból pillanatok alatt leszűrték, hogy kit kell keresni. Ráakadtak Dennis Rader nevére, aki akkor a kongregációs tanács elnöki tisztét töltötte be a felekezet ottani szervezetében.

2005. február 25-én az otthonában tartóztatták le a férfit, aki semmi megbánást nem mutatott sem az elfogásakor, sem a bírósági eljárás során. A gyilkosságait csupán projekteknek nevezte, és azokat produkcióknak fogta fel, amelyeket ő talált ki, és rendezett meg. Miután Kansasban nincs halálbüntetés, a per végén a bíró többszörös életfogytiglani börtönre ítélte Radert. Összesen 175 év letöltendőt kapott, ami azt jelenti, hogy ha jó magaviseletet tanúsít is, akkor sem szabadulhat soha többé a rácsok mögül.