Így etesd a gyereket allergia ellen!
A picik megfelelően összeállított étrendjével sokat tehetünk azért, hogy ne váljanak a már népbetegségnek számító allergia áldozatává. Mire figyeljünk, hogy ne allergiás felnőttek legyenek a gyerekeinkből? Segítünk!
Napjainkban az allergiások száma jelenleg eléri a 400 millió főt, és az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO jelzései szerint 2025-re már minden második ember szenved majd ebben a népbetegségben. Magyarországon körülbelül 2 millióra tehető az allergiások száma, ami azt jelenti, hogy öt emberből egynek a szervezete túlműködik, amikor a 200 fajta allergén közül valamelyikkel kapcsolatba kerül.
A bélflóra kulcsfontosságú szerepet tölt be az immunrendszer működésében, kialakulásának legfontosabb fázisa pedig életünk első ezer napja. A bélflóra nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, hiszen a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok felszívódásával segíti szervezetünk védekező mechanizmusát, és fenntartja a velünk élő ártalmatlan és jótékony baktériumok egyensúlyát.
Fontos tehát, hogy már csecsemőkortól fokozottan figyeljünk a gyerekek táplálására, mert az allergiás megbetegedések a kisgyermekeket is évről évre egyre nagyobb számban érintik. (Egyes tanulmányok szerint a gyermekek 5–7 %-a szenved valamilyen táplálékallergiában. A leggyakoribb allergének a tejfehérje, a tojás, a mogyoró és a glutén.)
Az újszülöttek néhány hetes korukra már rendelkeznek a csecsemőkorra jellemző bélbaktériumokkal. Az egészséges anyatejes csecsemők bélflórájára a jótékony baktériumok túlsúlya a jellemző, amelyek a fejlődő immunrendszer érésében alapvető szerepet játszanak, és kedvező irányba terelik működését. Az anyatejnek több, a csecsemő immunrendszerét támogató komponense van, ilyenek például a prebiotikumok is, amelyek segítik a jótékony baktériumok szaporodását.
Magyarországon a WHO ajánlása alapján 6 hónapos korig kizárólag az anyatejes táplálás ajánlott. A kiegészítő táplálás bevezetését a WHO az anyatejjel táplált csecsemőknél 6 hónapos kor után javasolja, a mesterséges vagy vegyes táplálásban részesülők esetében pedig 4–6 hónapos kor között. Amennyiben lehetséges, még anyatej támogatása mellett, lépcsőzetesen kerüljön be az étrendbe a glutén. Négy hónapos kor előtt azonban nem szabad megkezdeni a hozzátáplálást, mert az növeli az allergia kialakulásának kockázatát.
A hozzátáplálást fokozatosan, a védőnővel vagy a gyermekorvossal együttműködve ajánlott megkezdeni, hiszen egy adott életkorban a gyermek szervezete még nem áll készen minden tápanyag feldolgozására. Az élelmiszerek megfelelő sorrendben és életkorban történő bevezetésének kiemelt szerepe van a tej- és a lisztérzékenység (cöliákia) kialakulásának elkerülésében.
Az egyoldalú, nem megfelelő táplálkozás rontja a gyermek egészségi állapotát, gyengíti immunrendszerét. Nemcsak a mennyiségre, a minőségre is figyelni kell!
A gyermekek immunrendszere 3 éves korukig fejlődik a legintenzívebben, ezért ebben az időszakban rendkívül fontos a C- és a D-vitamin, valamint a vas és a kalcium pótlása is. Ezeket viszont nehéz megfelelő mennyiségben pusztán táplálkozás útján bevinni a gyerekek szervezetébe, ezért érdemes a gyermekek igényei szerint összeállított táplálékkiegészítőket is az étrend részévé tenni.
Hozzászólás zárolva.