Mi történik az óvodában, iskolában, ha speciális diéta kell a gyereknek?

2011 nyaráig jogszabályi keretek között zajlott a közétkeztetés, ám 2011. augusztus elsejétől csupán egy táplálkozás-egészségügyi ajánlás szabályozza a rendszert – tájékoztatott Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcentrum dietetikusa. Mivel jelenleg közétkeztetést szabályozó jogszabály nincs hatályban, ezért a közétkeztetést végző intézményeknek nem kötelessége a speciális diétát igénylő gyermek ellátása, sőt, még a normál táplálkozási igényű gyermekek étkeztetésével kapcsolatban sem kötelező az egészséges táplálkozási irányelvek betartása.

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet több felmérést is készített az országban, hogy kiderüljön, milyen mértékben van igény speciális diétára iskolákban, óvodákban. 2008-ban több mint 3000 iskola bevonásával vizsgálták meg az általános és középiskolák élelmezési rendszerét (MENZA, 2008). A megkérdezett iskolák 24%-ában volt igény diétás étkeztetésre, de ezeknek csupán 16%-a tudta biztosítani a speciális étrendet. Az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban 2009-ben és 2013-ban is készült egy felmérés. A vizsgálatokból kiderül, hogy az óvodák 42%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étkeztetést igényelt. 2009-ben ezeknek az óvodáknak alig a fele tudott speciális étkeztetést biztosítani, míg 2013-ra az óvodák csaknem háromnegyede, ami jelentős javulásnak tekinthető.

2014 első felében nyilvánosságra hozták a menzarendelet tervezetét, amely kötelezi a közétkeztetőket egészséges alapanyagok használatára, kevés só-, cukor- és zsiradéktartalmú étrend összeállítására. Emellett kötelezővé teszi diétás étrend biztosítását azoknak a gyerekeknek, akiknek szakorvos által igazoltan speciális diétát kell tartaniuk, tehát minden ételallergiásnak, intoleranciásnak, cukorbetegnek vagy lisztérzékenynek, esetleg halmozott problémával rendelkezőknek.

A jogszabály (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet) alapján diétás étrendet csak dietetikus tervezhet, és diétás étlapot is ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A speciális ételeket diétás szakácsnak kell elkészítenie, vagy az ételkészítés során dietetikusi felügyelet szükséges, a keresztszennyeződés elkerülése és az eltérő ételkészítési eljárások miatt.  Eredetileg a rendelet bevezetésére 2014. szeptember elsején került volna sor, de augusztusban bejelentették, hogy a jogszabály csak 2015 januárjától lesz hatályos. Ennek oka az, hogy sok közétkeztetést végző intézmény jelezte: kevés felkészülési időt kaptak az alapanyagok beszerzésével, szerződések megkötésével kapcsolatban.

Jó hír a szülőknek és a gyerekeknek, hogy számos óvoda és iskola augusztusra mégis megoldotta a diétás étkeztetést, legtöbbször egy külső cégtől rendelnek egyéni igényeknek megfelelő diétás menüket. Ennek van előnye és hátránya is. Előnye, hogy végre nem a szülőnek kell ennivalót készíteni otthon a gyermekének, így az érintett gyerekek kevésbé vannak kirekesztve a diétát nem igénylő társaik köréből. Nem elhanyagolható az sem, hogy szakképzett személyzet készíti el az ételt.  Ellenben nagy hátránya, hogy gazdasági megfontolásból a legtöbb esetben egyszerre több allergént is kihagynak az étrendből. Így például egy tejfehérje-allergiás gyermeknek nagy valószínűséggel nemcsak a tejet és tejtermékeket kell mellőznie, hanem a glutént, tojást, esetleg szóját, mogyorót is. Ez azért jelent problémát, mert ha túl sok felesleges megszorítást tartalmaz az étrend, akkor ez hosszú távon különböző tápanyaghiányhoz vezethet.

Azokban az óvodákban és iskolákban, ahol ebben az évben sem tudnak diétás étrendet biztosítani, ott a szülők továbbra is kénytelenek otthon készíteni az ételeket. Megkönnyíthetik gyermekük beilleszkedését, ha ugyanazokat az ételeket készítik el számára, mint amit a többiek is kapnak, természetesen speciális alapanyagok segítségével. Érdemes a szülőknek időt szánni arra, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó óvónők, tanítók is tisztában legyenek a diétával, az alkalmazható alapanyagokkal és a lehetséges veszélyforrásokkal. Ha egy intézményben több gyermeknek is diétára lenne szüksége, akkor érdemes a szülőknek összefogni, és közös erővel lobbizni a diétás étrendekért – tanácsolja Varga Dóra.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy ha nem is túl gyorsan, de legalább jó irányba haladunk. Egyre több óvoda és iskola ismeri fel, hogy szükségszerű a diétás étkeztetés biztosítása, még ha erre az állam egyelőre nem is kötelezi őket. Évekig működhetett jogszabályi keretek nélkül a közétkeztetés, de idén végre bemutatták a menzarendeletet – bízzunk benne, hogy januártól valóban be is vezetik. (www.egeszsegaruda.hu)