Mit tehetünk szülőként? Veszélyben a netgeneráció!

Az európai országok nethasználó fiataljai közül a magyaroknak a legtöbb az ismerősük a közösségi oldalakon: 45 százalékuk 100-nál több visszaigazolt kapcsolattal rendelkezik. Ugyanakkor az uniós átlagnál jóval gyengébbek a digitális írástudás és a biztonságos internethasználat terén – derült ki a 25 európai ország 9–16 éves fiataljainak bevonásával készített EU Kids Online elnevezésű kutatásból.

Az internethasználat a mai fiatalok életének szerves része. A net nem csupán a közösségi élet egyik, ha nem a legfőbb színtere, de az ismeretek jó része is egyszerűbben beszerezhető, mint a hagyományos nyomtatott forrásokból. A netdzsungel számtalan lehetőséget nyújt, ugyanakkor komoly veszélyeket is rejt, főképp a tapasztalatlan, ezért kiszolgáltatott gyermekek számára. A Vodafone Magyarország által „Internet a Családban” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés résztvevői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mit tehet a szülő, ha szeretné gyermekét biztonságban tudni a világhálón.

Ma a 9–16 év közötti magyar gyermekek közel 60 százaléka naponta használja az internetet, s az EU-átlagnak megfelelően 11 százalékuk találkozik a weben szexuális tartalmakkal. Ugyanakkor a szülői kontroll és támogatás hazánkban jóval átlag alatti. A magyar szülőknek mindössze 10 százaléka tud arról, ha gyermeke veszélyes vizekre evezett, szemben a 20 százalékos EU-átlaggal.

Bár az EU Kids Online kutatások eredményeit 2010-ben és 2011-ben is publikálták, azóta sem az EU-ban, sem hazánkban nem készült hasonlóan átfogó felmérés. Az internet fejlődése – mobil platformok előtérbe kerülése, az online–offline lét határait összemosó alkalmazások stb. – azonban rövid, 1-2 éves időtávon belül is egyre nagyobb vonzerőt jelentenek, s újabb és újabb kockázatokat teremtenek – mutattak rá a beszélgetés résztvevői, akik felhívták a figyelmet arra is, hogy a mai gyermekek és a felnőttgeneráció között mekkora szakadék tátong.

Az érintőképernyős kommunikáció megszületésével szinte egy időben megjelent a legújabb, úgynevezett Alpha-generáció. Egy 2013-as amerikai kutatás szerint a 2 éven aluli gyermekek 38 százaléka használ tabletet, ez az arány 2011-ben még csupán 10 százalék volt. A megállíthatatlan technológiai fejlődés nemcsak a gyermekeiket biztonságban tudni kívánó szülőket állítja komoly kihívások elé, de pár éven belül drámaian megváltoztathatja mind az oktatást, mind a munkaerőpiacot. Az oktatási intézmények, irodák helyett globális, virtuális iskolák, munkahelyek születhetnek.

A szülői felelősségvállalás mellett a szolgáltatók szerepe is egyre jelentősebb. A mobilszolgáltatók igyekeznek minden lehetséges eszközzel támogatni a szülőket abban, hogy gyermekeiket a digitális technológia biztonságos használatára ösztönözzék. A Vodafon például létrehozta  a „Biztonságos internet” oldalt, amelyen felvázolják  az internethasználattal kapcsolatos lehetséges veszélyforrásokat, s megoldásokat javasolnak azokra. Az oldalon elérhetők a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által előírt szűrőprogramok, és a közösségi oldalak biztonsági beállításait segítő információk is.

Szó esett a kerekasztal-beszélgetésen egy másik lehetséges veszélyforrásról is:  a nyomtatott könyvek hanyatlásáról, a könyves kultúra eltűnésének problémájáról is. A résztvevők szerint az internet világa önmagában még nem jelenti az olvasás halálát. Veszély persze létezik, no és felelősség is. Nagy kérdés, hogy a minőségi irodalom elég érdekes-e, és tudja-e magát úgy tálalni, hogy az emberek ne csak trollkommenteket olvasgassanak a világűrben.