A gyerek jövője – harmadannyit teszünk félre, mint kellene

A szülők 46 százaléka a gyermek munkába állásáig, 20 százaléka pedig a közép-, illetve felsőfokú tanulmányok befejezéséig érzi kötelességének a gyermek anyagi támogatását. Az utódok jövőbeli anyagi biztonságának megteremtését a szülők 80 százaléka tartja fontosnak, 50 százalékuk pedig rendszeresen félre is tesz ennek érdekében – derül ki a Budapest Bank reprezentatív felméréséből.

A szülők átlagosan a gyermek negyedik életévében kezdenek el spórolni, és azt tervezik, hogy a húszas évei elejéig gyűjtenek össze annyi pénzt, amennyivel el tudják indítani őt az önálló életben. A megtakarítás célja jellemzően az általános biztonsági tartalék képzése (56 százalék), a gyermek önálló otthonának megteremtése (40 százalék), illetve a felsőfokú tanulmányok finanszírozása (50 százalék).

A családok átlagosan 17 éven keresztül tennének félre, a cél pedig az, hogy 4 millió forint gyűljön össze a felhalmozási időszak végén. Ugyanakkor jelenleg éves szinten mindössze átlagosan 82 ezer forintot tesznek félre a szülők, ráadásul 44 százalékuk ezt az összeget a szinte semmit nem kamatozó folyószámláján őrzi. A második legnépszerűbb megtakarítási forma a befektetéssel egybekötött életbiztosítás (29 százalék), ezt követi a lakástakarék-pénztári megtakarítás (20 százalék). Start számlával a megkérdezettek 14 százaléka rendelkezik, befektetési alapban pedig a szülők 8 százaléka gyarapítja a gyermeknek félretett pénzt.

„Számításaink szerint, ha a szülők szeretnék elérni az eredeti 4 millió forintos megtakarítási céljukat, a jelenleg félretett összeg háromszorosát, évi 235 ezer forintot kellene megtakarítaniuk. Ez abban az esetben igaz, ha a szülő nem »dolgoztatja« a pénzt. Amennyiben olyan befektetési formát – például befektetési alapot vagy megtakarítási számlát – választanak, amellyel hozam is elérhető, kisebb éves összeg is elegendő lehet ahhoz, hogy biztosítsák gyermekük jövőjét” – mondta el Fatér Gyula,a bank lakossági üzletágvezetője.

A megkérdezett szülők több mint 70 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a gyermekeknek igyekszik mindenből a legjobbat megvenni. Ennek érdekében sok szülő akár hitel felvételére is hajlandó: 16 százalékuk vett már igénybe kölcsönt annak érdekében, hogy a gyermek számára elő tudjon teremteni bizonyos dolgokat (jellemzően infokommunikációs eszközt – például számítógépet, tabletet vagy mobiltelefont –, lakberendezési tárgyakat vagy a tandíjat), 40 százalékuk pedig a jövőben is hajlandó lenne hitelfelvételre a gyermek érdekében.

A pénzügyi nevelés a családok 85 százaléka számára fontos kérdés: a legtöbb szülő azt gondolja, hogy ezt a feladatot az iskolának és a családnak közösen kell ellátnia. Ezt otthon leggyakrabban a család pénzügyi helyzetéről és a mindennapokhoz kapcsolódó költségekről való beszélgetéssel igyekeznek megoldani, de fontos eszköz a zsebpénz is, amelyből a gyermeknek magának kell kigazdálkodnia az általa vágyott dolgokat.

Zsebpénzt a szülők közel háromnegyede ad gyermekének; közülük 60 százalék arra törekszik, hogy ez bizonyos rendszerességgel – például hetente vagy havonta – történjék, közel felük pedig azzal is segíti gyermekét a beosztás megtanulásában, hogy lehetőleg mindig azonos összeget ad neki.