GMB 2015 – ezt írd ma az ajtófélfára!
Vízkereszt van ma, amely többek között a három király járás napja, a kis Jézus imádása, ezen túl azonban Jézus megkeresztelkedésének ünnepe is, illetve a kánai menyegző csodájáról, a víz borrá változtatásáról való megemlékezés. Régebbi ünnep, mint a karácsony, számos érdekes népszokással.
Vízkereszt a karácsonyi tizenketted – a 12 napos ünnep- zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, vagyis tizenkettedik nap.)
Az ünnepnap eredeti elnevezése – Epiphania Domine (az Úr eljövetele) – is erre a tartalomra utal, s már az ókori görögök vallási kultuszaiban is az istenek megjelenését jelentette, ahol a nagyobb istenek megjelenését, ” epiphaniáját” évenként megünnepelték.
Vízkereszt Alexandriában keletkezett, ahol január 6-án tartották a szűztől született Nap (Héliosz – Aión) születésnapját. Ezt a népszerű ünnepet általában december 25-én ülték meg a hellén világban, Alexandriában azonban téves számítások és megfigyelések alapján január 6-át tartották a téli napforduló napjának. Az új kis Nap születését tehát ezen a napon ünnepelték, még azután is, hogy a naptárt kijavították.
Ebbe az ünneplésbe kapcsolódtak be az alexandriai keresztények is, akik Krisztust látták a sok isten vonását magába olvasztó Héliosz alakjában. Azoknak a keresztény irányzatoknak a hívei, amelyek szerint Jézus csak keresztelkedése után vált Isten fiává, január 6-án nem születését, hanem a Jordán vizében való megkeresztelkedését ünnepelték.
Az ókori görögök szerint január 6-án, az új bor élvezete idején Dionüszosz a szőlőtermelés és a bor istene, e napon csodát művelt: a források vizét borrá változtatta. Így a keresztények korán hozzákapcsolták vízkereszt napjához a kánai menyegzőnek, azaz a víz Jézus által történt borrá változtatásának az emlékét is.
Számos népszokás kapcsolódik ehhez a naphoz:
- Már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését.
- A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből
- A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő.
- Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét, és az éppen elkezdődött év számát az ajtóra, amely a hiedelem szerint áldást és békességet hozott a ház lakóinak.
A mai nap a farsang kezdete is, zenével, tánccal, sok finomsággal, jó kedvvel és derűvel, hogy a borús telet aztán a legvégén majd jó messze űzze.
Hozzászólás zárolva.