Ki a kezet a biliből, ébredj! Tudd…
Életünk egyik legfelelősségteljesebb döntése, amikor kimondjuk a boldogító igent az oltárnál. Valaki pár hónap után, valaki több év várakozás után. Honnan tudjuk vajon, hogy jól választottunk? Ki az, akivel le tudjuk élni az életünket? Érdemes- e szerelemből házasodni, vagy racionálisan dönteni?
Mottó: "Házasodj meg, meg fogod bánni; /ne házasodj meg, ezt is meg fogod bánni;/ házasodj vagy ne házasodj, mindkettőt meg fogod bánni;/ vagy megházasodsz, vagy nem, mindkettőt megbánod." (Kierkegaard)
Ezek a kérdések mindenkiben felvetődnek. A választ pedig csak akkor kapjuk meg, miután egy fél életet leéltünk kedvesünkkel, vagy pár év után, mikor a válásra kerül a sor.
De mindezek mellett azért van egy – két támpontunk, melyek segítségével elindulhatunk, ha feleséget vagy férjet szeretnénk találni. Nem véletlen például, hogy a legtöbb házasság az egyetemen, főiskolán bontakozik ki. Ennek legfőbb oka a közös érdeklődési kör, a közelség, és a hasonló életkor.
Az ellentétek nem vonzzák egymást!
Ha két embernek nincs miről beszélgetnie, az maga a pokol! Fontos, hogy a két egyén hasonló beállítottságú legyen, azonos értékrenddel és neveltetéssel rendelkezzen. Igen nehéz lenne témát találnia például egy kémikusnak és egy művész léleknek; ha pedig a férfi fővárosi légkörben nevelkedett, nem biztos, hogy tíz percnél tovább tudna beszélgetni egy kis falucskában felnőtt nővel.
Nem elhanyagolható tehát a lakóhely kérdése. Lehetőleg úgy válasszunk magunknak jövendőbelit, hogy a közelünkben éljen. Ez megkönnyebbíti a találkozásokat, és azt is megmutatja, hogy hasonló igényekkel rendelkezik választottunk, mint mi. Nem kellemes egy órát utazni, hogy meglátogassuk a másikat, hosszú távon pedig kifejezetten konfliktusgerjesztő. Egy kedves barátomnak például eddig két barátnője volt. Az egyik két házzal arrébb lakott a kerületben, a mostani pedig a szomszédja, és jövőre lesz az esküvőjük.
A neveltetésen is sok múlik. Minden szülőnek vannak elvárásai gyermekeivel szemben. Egyes szülők magasra teszik a lécet, mások alacsonyra. Ezt a gyerekek viszik tovább felnőtt korukig, beléjük épül, és ezt az értékrendet képviselik. Ha ez a két értékrend azonban ütközik egymással, nem érdemes családalapításon törni a fejünket.
A szerelem pedig múló dolog. Érezhetjük egy hétig, egy hónapig, egy évig a hatását, de egy életen át nem. Racionálisan kell gondolkodnunk, ezért érdemes, ha legalább három év együttlét után döntünk a házasság mellett.
Hozzászólás zárolva.