A legjobb ismerkedési tanácsok! – férfiaknak
Részegen nem ismerkedünk! Ez szabály! Bár a férfiak nagy része úgy gondolja, hogy az alkohol hatására sármossá és viccessé válik, ezenkívül még extra adag önbizalmat is érez, a nők általában kiábrándítónak és idétlennek tartják a harsányan gajdoló, dülöngélő, szeszszagtól bűzlő fiatalembereket.
"Egyszer továbbgondoltam magam, és mint mesében, vagy teljesen prózai történetben – te voltam és te voltál én." – Egyszer mindenféle továbbgondolás, sőt mondhatni mindennemű gondolkodást mellőzve álltam a Szimpla kert nevű szórakozóhely kertjében, amikor egy vadidegen fiú odajött hozzám, és a kezembe nyomta egy Royal Vodka-s papír fecnin ezeket a sorokat.
Ki így (verssel), ki úgy (kő kóla?). Természetesen nem a két típusú ismerkedés minősége között akarok párhuzamot vonni, pusztán arra szeretnék kilyukadni, hogy vadidegen nőket nem könnyű feladat leszólítani.
Valószínűleg ezért is olyan ritka az ilyen, minden kiindulási alapot nélkülöző ismerkedések előfordulása.
Mert mi van, ha nemet mond, ha kiröhög, ha van barátja, stb., stb.? Sokan rossz irányba "gondolják tovább" a dolgot. Egyáltalán nem olyan nagy a bukás esélye, sőt maga a bukás sem, mint azt sokan elképzelik. Először is eleve akkora piros pont, ha egy férfi manapság csak úgy le mer szólítani egy nőt, hogy az már önmagában jókora lökést ad az ismeretségnek.
Másodszor abból, hogy a nőnek van barátja, még nem következik, hogy rögtön lepattintja az ismerkedni kész lovagot. Lehet, hogy nem lesz belőle szex, telefonszám csere, de még egy aprócska csók sem, ellenben kialakul egy beszélgetés – amiért már önmagában érdemes venni a bátorságot, és leszólítani a hölgyet. Ha kedves, kultúrált közeledésünk bunkó elutasításra talál, csöppet se bánjuk, mert így legalább hamar kiderült, hogy kiszemeltünk nyomott (!), és így kár is lett volna egész éjjel csorgatnunk utána a nyálunk. Ha tehát az első próbálkozás nem jön össze, akkor keressünk egy következőt, ha az sem, akkor megint mást, meg még egyet, meg még egyet…
Amúgy is, a gyakorlás sohasem árt. Hiszen senki sem úgy születik, hogy teljes közvetlenséggel és görcsmentesen képes odamenni az ellenkező nemű kiszemelthez – főleg akkor, ha az illető ráadásul még mély benyomást is tesz rá. Egy sikerült kapcsolathoz (legalábbis az átlagembernek) körülbelül száz sikertelen ismerkedési kísérleten keresztül vezet az út. Meg kell szokni az elutasítást, az esetenként lesajnáló, majdhogynem felháborodott pillantásokat, ugyanis ezek átvészelése jobb esetben növeli az önbizalmat, és gyakori megismétlődésük stresszmentessé, rutinossá teszi a párkeresőt. Amennyiben nem futjuk le ezeket a sikertelen köröket, lehet, hogy pont akkor nem lesz bátorságunk megtenni az első lépést, amikor a szinte biztos siker reményében indulhatnánk.
Hozzászólás zárolva.