Se veled, se nélküled nem megy!

A párkapcsolatban élő nők fele három-hat együtt töltött év tapasztalata után már nem kötné össze az életét jelenlegi partnerével. A férfiak boldogabban élik meg az együttlétet, csak ötödük választana másik partnert.

A házasságok időtartama viszont riasztóan lerövidült. Amíg nem rég még átlagosan tizenkét évig maradtak együtt a párok, ma már épphogy öt évig bírják egymás mellett. De sok házasság bomlik fel három éven belül.

A szakítás okainak toplistáját a félrelépés vezeti. Az egyszeri megingást a többség még megbocsáthatónak tartja, de a tartós hűtlenséget már nem. Előkelő helyet foglal el a listán, amikor a partnerek csak hosszabb együttélés után döbbennek rá arra, hogy a közös életvitelről alkotott elképzelésük alapvetően különböző. Ez akkor válik egyértelművé, amikor az egyikük, a munkájára hivatkozva, rendszeresen elhárítja a másik közeledését, vagy az élet központi kérdésévé időigényes hobbija válik. A túlzott lojalitásból is sok konfliktus eredhet.

A szülőkkel vagy az ex-társsal ápolt rendkívül szoros kapcsolat a jelenlegitől sok energiát vonhat el. Ha valaki úgy gondolja, hogy a hétvégeken fontosabb velük, és nem a jelenlegi partnerével együtt lennie, akkor ott valami nem stimmel.

A konfliktusok további forrása, ha a partnerkapcsolaton belül a társak nem becsülik eléggé egymást. Ne akard a partneredet úgy nevelni, mintha a gyereked lenne! Különösen a nyilvánosság előtt okozhat ez kínos perceket. Az állandó megaláztatás egy idő után a legtürelmesebbek számára is elviselhetetlenné válik.

Azok, akik hosszú ideig élték a szinglik önálló életét, gyakran nehezen tudnak alkalmazkodni egy szorossá váló kapcsolatban. Meg kell szokniuk, hogy a döntéseket többé nem egyedül hozzák.

Aki a vacsoránál csak úgy, mellékesen említi meg, hogy munkahelyet változtatott, az nem értette meg a párkapcsolat lényegét. Ezzel a magatartással akaratlanul is azt jelzi, hogy a jövőben is külön utakon szeretne járni. Az életfelfogás különbözősége néha csak évek múlva derül ki.