Így teheted tönkre a házasságodat…
A férfiakat bizony nagyon érzékenyen érinti, ha megtagadják tőlük a szexet. Mogorvává válnak, a rosszkedv elhatalmasodik rajtuk. Az alábbiakban egy feleség beszámolóját olvashatjuk arról, hogyan ásta alá a szex-terror lassacskán házasságukat…
39 éves vagyok, öt gyermekünk van, és amióta az eszemet tudom, egyetlen álmom: gyermekeimet és férjemet boldoggá szeretném tenni! Ha veszekszünk, éjszakákon keresztül álmatlanul forgolódok, és azon töröm a fejem, hol rontottam el, mit kellett volna máshogy csinálni…
Visszájára fordult dolgok
Mindig a békét keresem. Ennek oka valószínűleg gyermekkoromra nyúlik vissza: ugyancsak heten voltunk a családban, négy testvérem volt. Anyám gyógyíthatatlanul túlterheltnek érezte mindig magát, napokon keresztül feküdt az ágyban, nyelte a nyugtatókat, és nem hagyott kétséget afelől, hogy mi, gyerekek verjük a szögeket koporsójába.
Olykor bezárt a WC-be, hogy meg se próbálhassak valami galibát okozni. Már gyerekként elhatároztam, hogy később egészen más anya szeretnék lenni. Türelmes, kiegyensúlyozott és gondoskodó.
Mondják, amit az ember nagyon akar, azt képes is véghezvinni. Lehet, hogy ez sokaknál beválik, néha azonban a dolgok visszájukra fordulnak: ha valaki mindenáron el akar valamit érni, begörcsöl, s végül pont az ellenkezője következik be…
Pszichoterror
Úgy tűnik, velem is ez történt. Péterrel 17 éve házasodtunk össze, és 15 éve veszekszünk. Legtöbbször a szex miatt. Ha Péter szexre vágyik, valóságos pszicho-terror vár rám, ezt nemcsak én érzem meg, hanem öt gyermekünk is. Ha nem kapja meg azt, amit akar, kibírhatatlanná válik, és mindent a szex-hiányra fog. „Minden rendbe jöhetne, ha gyakrabban lennél velem!” -mondja ilyenkor.
S ha nem „állok kötélnek”, fejemhez vágja, hogy olyan vagyok, mint az anyám, érzéketlen, túlhajszolt, neurotikus. Már az is sért, ha anyámhoz hasonlít, de még érzékenyebb vagyok arra, amikor azzal vádol, hogy soha nem szerettem, és az ágyban is mindig tettettem magam.
Ártatlanul bántott gyerekek…
Kiabál a gyerekekkel, hogy tehetségtelenek és buták. A kicsiket olykor karon fogja, és megrázza őket. Mindenkinek legérzékenyebb pontjára tapint: engem labilisnak és frigidnek nevez, második legidősebb gyermekünket azzal piszkálja, hogy túl kövér, és mi lenne, ha nem enne annyit. A középsőre azért kiált rá, hogy egyen már, mert borzasztó sovány.
Hozzászólás zárolva.