A nők a mellükkel hívják fel magukra a figyelmet?

A mell a nőiség mivoltának egyik talán legfontosabb külső jegye, a legtöbb komplexust és elégedetlenséget előidéző testrész. Tudjuk, élettani funkciója jelentős: elsődleges feladata a csecsemő táplálása, de kétség kívül hatalmas szerepet játszik szexuális életünkben is.

Mégis hogyan alakult ki az embernél ez a sajátságos testrész? És miért ilyen gömbölyűre? Ezekre a tudósok több elmélettel is szolgálnak.

Desmond Morris etológus egészen különleges elképzeléssel állt elő a női mellek evolúciós kialakulásáról. Magyarázata szerint őseink régen feltétlenül hátulról közösültek, és a szexuális figyelemfelkeltés a tompor feladata volt.

Az idők folyamán azonban két lábra álltunk, s egyre jellemzőbb lett, hogy a másikkal frontálisan, szemtől szemben találkoztunk és érintkeztünk, a szexuális figyelemfelkeltés korábbi testrésze -a fenék- funkcióját vesztette.

Morris szerint a nősténynek éppen ezért előre kellett irányítania a hímek figyelmét, és ki kellett alakulnia elöl is egy, a gömbölyű popsira emlékeztető testrészt is, amely az etológus szerint kétség kívül a mell. Így, hogy előre került a figyelemfelkeltő testrész, a nőknek már nem kellett hajolgatniuk a hímek előtt, hogy szexuálisan izgalomba hozzák őket.

Persze az sem mellékes, hogy a nők nemcsak a mellükkel hívták fel magukra szemből a figyelmet, máshol is „kihúsosodtak”: a szájon illetve a szeméremajkakon. Morris szerint ez utóbbi kettőnek még erősebb köze van egymáshoz: az élesen különváló ajkak minden bizonnyal a szeméremajkak el nem takart másai.

Egy másik magyarázat sokkal inkább a tápláló funkció felől közelíti meg a mellek kigömbölyödést. Különlegesség az állatvilágban az emberi (női) mell: sokkal nagyobb a főemlősökénél, hiszen az emlős nőstények mellkasa szinte teljesen lapos.

Egy biológus antropológus, Gillian Bentley elmélete szerint pusztán az utódok élve maradása miatt alakult ki gömbölyded kebel: ha a mellek szoptatás közben nem állnának el az anya testétől, akkor a csecsemő „belefulladna” az anya mellkasába. A feltevés azért látszik helyesnek, hiszen a legtöbb főemlős kicsinye nincs ilyen veszélyben, mivel állkapcsuk és ajkaik jobban előreállnak az emberénél.

Végülis lényegtelen, hogy hogyan alakult ki a női mell ilyen formájúra, és melyik elméletnek adunk igazat: amíg világ a világ, örökérvényű az Amorf Ördögök együttes ismert dalának egy sora: „…Ha pici, ha nagy/ Nincsen a világon szebb, mint a cici…”