Brunner Erzsébet hagyatéka
1929-ben két törékeny asszony indult el gyalogosan Indiába. Egy kevéske pénz és hatalmas elhivatottság volt mindenük. Szerencsék sorozata folytán jutottak el álmaik országába, amely nem csak tárt karokkal, de rengeteg festenivalóval is várta őket. Nem kisebb személyiségek kerültek vásznaikra, mint Mahátmá Gándhí, a „Nagy lélek”, a Nobel-díjas költő Rabindranath Tagore, a Nehru család több tagja vagy a dalai láma.
Fordulatos életük során több ezer képet festettek, amelyből a közelmúltban elhunyt Brunner Erzsébet hagyatéka révén 62 alkotás a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum tulajdonába került. Ezeket a festményeket mutatjuk be a Múzeumok Éjszakáján nyíló kiállításunkon.
Brunner Erzsébet és édesanyja a magyar festészet ismert alakjai. Az őáltaluk képviselt 20. századi misztikus festészeti hagyomány, itthon egyelőre kevésbé ismert. Munkásságuk a nagy népszerűségnek és ismertségnek örvendő, Hollósy Simon-féle festészeti iskolához kapcsolódik. A közelmúltban Indiában elhunyt Brunner Erzsébet életműve, a nagyvonalú hagyatéka révén immár a magyar kulturális örökség részévé vált. Végrendeletében 62 alkotását a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumra hagyta. Ezeket a festményeket mutatjuk be a júniusban nyíló kiállításunkon.
Brunner Erzsébet 1910-ben született Nagykanizsán. Édesapja Sass (szül. Brunner) Ferenc festőművész, Hollósy Simon tanítványa, édesanyja, Sassné Farkas Böske, szintén festőművész, művésznevén Mrs. Sass Brunner. A szülők több hazai és külföldi kiállításon vettek részt (Nagykanizsa, Bécs, Nemzeti Szalon, stb.) Anya és leánya 1929-ben hagyták el Magyarországot, és 1930-ban érkeztek Indiába, ahol Rabindranath Tagore sántinikétani egyetemén – a modern indiai művészet és szellemi élet fellegvárában — töltöttek két évet, majd végérvényesen Indiában telepednek le. Ázsiában és az Egyesült Államokban is voltak kiállításaik. Indiában részei voltak a szellemi-spirituális élet legbelső köreinek, s társaságukhoz tartoztak a kor ismert személyiségei, akiket képeiken is megörökítenek. Delhiben 1950-ben gyűjteményes kiállításuk nyílt. Sass-Brunner Erzsébet 1950-ben halt meg.
Brunner Erzsébet termékeny művészetének egyik elsődleges ihletője az indiai vallásosság, de számos tájkép és portré is szerepel alkotásai között. Buddhistaként élt, részt vett a tibeti menekültek támogatásában. A Delhi Magyar Intézet többször kiállította képeit. 1981-82-ben, hosszú idő után, a két festőnő képeit Magyarországon is ismét kiállították. Brunner Erzsébet 1987-ben képeinek egy válogatott gyűjteményét ajándékozta a kanizsai múzeumnak (30, majd újabb 430 kép). A képekből nyílt kiállításon 1989-ben dr. Marosi Ernő méltatta a két festőnő munkásságát. Brunner Erzsébet 2005-ben hunyt el Delhiben.
Hozzászólás zárolva.