Pásztortarhonya

Hozzávalók 6 személyre:

30 dkg kézzel készült tarhonya
30 dkg burgonya
fél pár Gyulai kolbász
20 dkg füstölt szalonna
1 paprika
2 paradicsom
1 nagy vöröshagyma
1 evőkanál pirospaprika
bors
só
víz

Elkészítés:

A szalonnát kis kockákra vágjuk, zsírját egy vastag falú edényben kiolvasztjuk, a pörcöt szűrőkanállal kiszedjük, félretesszük. A zsíron átsütjük a karikákra vágott kolbászt, két perc bőven elég neki, majd a kolbászt is kiszedjük az edényből. (Tudom, sokan most azt mondják, a kolbász íze így nem fő bele rendesen az ételbe, de egyrészt szerintem ez nincs így, másrészt ha választani kell, én inkább az ízletes, roppanós állagú kolbászt választom, mint a szétfőtt, nem túl gusztusos karikákat.)
A forró zsiradékon megdinszteljük a kockákra vágott hagymát, nem barnítjuk meg, csak puhítjuk. Rádobjuk a tarhonyát, átkeverjük, átforrósítjuk, meghintjük a fűszerpaprikával, sózzuk, borsozzuk, beletesszük a paprikát és a paradicsomot, krumplit, majd felöntjük kb. 4 dl forrásban lévő vízzel. Fedő alatt megkezdjük a párolást, a vizet, amit a tarhonya magába szív, folyamatosan apránként pótoljuk. Sok vizet fog felvenni, mire megpuhul a tarhonya.
(Én azt szoktam csinálni, hogy a teáskannába odateszek vizet forrni, kis lángon forrón tartom, és abból öntögetek a tésztára.)
Csak mérsékelten kevergessük, ne törjük péppé benne a krumplit. (Ennek a nem nagyon kevergetésnek lesz az eredménye, hogy az edény alján isteni, kicsit odasült réteget kapunk, amiért lehet majd versenyezni a későbbiekben…)
Menet közben szükség lehet az utánsózásra, a krumpli igen sok sót képes elnyelni. Amikor a tészta is, a krumpli is puha, visszatesszük az edénybe a kolbász karikákat, azzal már nem főzzük az ételt tovább. Tálaláskor kerül a tányérban a tetejére a sok finom szalonnapörc.

Tipp: Tejfölös uborkasalátával verhetetlen, de persze a kovászos uborka is finom mellé, és egy kis tejföllel való nyakon öntésért sem bántódik meg a tarhonyánk.