A jó és a rossz cselekedetek megmérője, a Mérleg

A szépségek ideje jön el ősszel az életünkbe, mérlegre kerülnek még az érzések is, és az ember a végsőkig a harmóniára törekszik.

A MÉRLEG jegyében a  m é r l e g  egyensúlyban lévő két tányérja a nappalok és az éjszakák egyenlő hosszát jelképezik az őszi napéjegyenlőség idején  – ahogyan számításba vettük a Kos pontot, a Tavaszpontot, most ez a napút az őszi időszak kezdetét jelöli, az évforduló Mérleg ponttal kezdődik el.

A Mérleg szimbólumát minden vallás és mitológia összeköti az igazságossággal, ez egyenlőséggel, az óvatossággal és mértékkel, a jó és rossz cselekedetek megmérőjével.

Végső soron eljutunk az utolsó megmérettetéshez, az ellentétek kiegészüléséhez, megosztódás felengedéséhez is: a végítélet után jön el az egyensúly és harmónia, a jin- jang pólusosság kiegészülése, a béke.

Az egyiptomi kultúrában Anubisz sakál tartja a mérleget, a görög mitológiában Zeusz kezében válik a sors eszközévé, a keresztény kultúrában Szent Mihály, az ítélet arkangyala tartja a kezében, mint a négy sarkalatos erény egyikét, az Igazságosságot.

A magyar hagyományok szerint Szent Mihály havában, októberben, amikor az ősz első napjai köszöntenek ránk, Vénusz uralma alatt, a legfényesebben ragyogó planéta védelme alatt állunk. Vénusz, az Esthajnal Csillag mindig is az emberi szemmel látható legszebb, fényességes pont, hajósok vezetője, gyermeke szerencsecsillaga volt – innen a latin név: „fortuna minor”, a kis szerencse csillaga. Származása  és jelentése is kettős, lehet Aphrodité vagy Athéné, hozhat szerelmet vagy háborúságot, ám szépség, harmónia, esztétika jellemzi minden esetben.

 A Tarot kártyában a Mérleg Vénusz lapja a XVII. lap, a Csillag – szerencselap, mely ügyeink jóra fordulását jelzi.

Amikor a Mérleg havára gondolunk, a föld összes szépsége eszünkbe jut, amiért az embernek egyáltalán a Földön érdemes maradnia, hiszen az uralkodó Vénusz bolygó (Esthajnalcsillag, szerencsebolygó, az utazók vezetője és a Fény a szimbolikus útkeresők vezetettségéhez) hoz életünkbe minden olyan irányt, amelyet a morális és etikai jó érdekében követnünk kell.