Demográfiai válság küszöbén Európa

Bár a bevándorlás némileg segíthet, korántsem helyettesítheti a gazdasági reformokat, többek között a nyugdíjrendszer korszerűsítését, a nyugdíjkorhatár kitolását, a foglalkoztatottsági arány javítását.

A jelentés szerint Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyit a lakosság vállalni szeretne, ez is egyértelmű jelzés: a reformoknak ki kell terjedniük a családi kedvezmények, juttatások bővítésére, a gyermekgondozás segítésére.

Az EU öt legnagyobb tagországa közül csupán Nagy Britanniában és Franciaországban várható a lakosság számbeli növekedése a következő években, az EU egészében a népesség 10-15 százalékos csökkenését prognosztizálják 2050-ig. A tagországok közül a természetes szaporulat jelenleg csak Írország, Franciaország és Dánia esetében közelíti meg a szükséges arányt, a legalacsonyabb Cipruson, Csehországban és Szlovákiában.

Míg Európában csökken, az USA-ban nő a népesség

Az Európai Unió összlakossága a 2025-ös 469,5 millióról 2030-ig 468,7 millióra csökken, szemben az Amerikai Egyesült Államokkal, ahol 2000 és 2025 között 25,6 százalékkal gyarapodik a népesség. Az elöregedés nem a jövő jelensége, a népesség számbeli csökkenése pedig már tény az unió egyharmadában és az új tagországokban egyaránt.

Európában megnőtt a várható élettartam, s az idősebb korosztály általános egészségügyi állapota is jelentősen javult. 2030-ban 24 millióra emelkedik a munkaviszonyban álló 55-64 évesek száma, s 34,7 millió nyolcvan évesnél idősebb lakosa lesz a kontinensnek, szemben a jelenlegi 18,8 millióval. 2050-ig 180 százalékkal nő a nyolcvan évesnél idősebbek száma.

2005-től 2030-ig 52,3 százalékkal nő a 65 évesnél idősebb korú népesség, ezzel szemben a 15-64 éves korosztály létszáma 6,8 százalékkal csökken. A munkaképes lakosságtól függő fiatal és idős generáció aránya a jelenlegi 49 százalékról 25 év alatt 66 százalékra nő.

„Az elöregedés, a népességcsökkenés jelensége életünk szinte minden területét befolyásolja, így például az üzleti tevékenységek folyamatát, a munka szervezését, városrendezési kérdéseket, a lakások formatervezését, a közszállítást, a szavazói magatartást, a bevásárlóközpontok infrastruktúráját” – mondta a jelentést ismertető cseh Vladimir Spidla szociális ügyekért felelős EU-biztos.