A vándormadarak ígérete a visszatérés (film)
Ha van olyan film, amit érdemes egy multiplex moziban megnézni, akkor a Vándormadarak az. Hiszen ebben a műfajban érvényesül igazán a tökéletes hang és látvány. Ám ez nem zárja ki, hogy egy jó házi-mozi rendszeren ne játsszuk le a most forgalomba kerülő videót vagy DVD-ét, és ne adjuk át magunkat egy szabad világnak. Vannak olyan madarak, amelyek lankadatlanul, éjjel-nappal repülnek. ..
… Mások viszont meg-megszakítva útjukat, csak óriási erőfeszítések árán érik el távoli úti céljukat. Mind közül a leghosszabb a sarki csér vándorútja: ő 20 000 kilométer repül, hogy elérje az „ígéret földjét”. Csillagászati jelek segítenek nekik a tájékozódásban: a Nap és a csillagok állása irányítja őket, szélességi körökön átívelő útjukon. Érzékelik a Föld mágneses erőterét, úgy lendülnek a kívánt irányba, mint ahogy az iránytű engedelmeskedik ennek a vonzásnak.
Amikor több ezer kilométeres utat tesznek meg, veszedelmek közepette, amikor égbenyúló hegycsúcsokon, végtelennek tűnő óceánokon, izzó forróságú sivatagokon kelnek át, amikor az időjárás viszontagságaival küszködnek, mindig egyetlen létfontosságú belső parancsnak, a túlélés, a fajfenntartás parancsának engedelmeskednek.
Az ő útjukat követi a film a tájképpel együtt, amely felett szállnak, rögzítve az egyes állomásokat és azonosíthatóvá téve az országokat, amelyeken áthaladnak. A madarak útját járva átsuhanunk egész bolygónkon a Déli sarktól Amerikáig, Afrikától a Himaláján át Japánig!
A Vándormadarak című alkotás 450 ember háromévi munkája. A filmet 200 helyszínen forgattak s csak valódi képek szerepelnek benne! Ez óriási technikai és művészi kihívást jelentett a fényképezés szempontjából. Minden egyes madárfajhoz külön-külön módszert kellett kitalálni: a gólyák köröző repülését például szálló ballonról, a pelikánokat csónakból filmezték. Az operatőr olykor a repülőgépből kilógva a pilóta orra előtt lebegett, mert így 180ş – os látószögből követhette a madarak repülését. New Yorkban pedig, amint az ikertornyokat csaknem súrolva szállt a forgatócsoport a kanadai ludak nyomában, a tornyok közötti turbulencia majdnem felborította a repülőgépet.
A lélegzetelállító képek élményén túl a filmet nézve talán megértjük, hogy nem léteznek határok, hogy a Föld az egyetlenegy tér, ahol élünk és talán azt is megtanuljuk, hogyan legyünk szabadok, mint a madarak! Ezt az érzést fejezi ki Nick Cave éneke is a főcímdalban!
(Eredeti cím: Le Peuple Migrateur, feliratos francia film. Rendezte: Jacques Perrin. Vezető operatőrök: Olli Barbé, Michel Benjamin, Sylvie Carcédo, Laurent Charbonnier, Luc Drion, Laurent Fleutot, Philippe Garguil, Dominique Gentil, Bernard Lutic, Thierry Machado, Stéphane Martin, Fabrice Moindrot, Ernst Sasse, Michel Terrasse, Thierry Thomas. Zene: Bruno Coulais.
Hozzászólás zárolva.