A “RÓZSA” NAIV Művészeti Galéria vedégkiállítása

Kiállító művészek:

Dr. Gombkötőné Tóth Ilona 1933-ban született Ballószögben. Festményei zöme a paraszti életből ad ízelítőt. Mély humánummal ábrázolja a dolgozó, munkáját végző vagy éppen felszabadultan ünneplő embert. Képei vidámak, alakjai virágerdőben fürdenek.

Homonai Pál 1922-ben született a Vajdaságban. Asztalos szakmát tanult Újvidéken, majd csak 1962-ben választotta a festőművészetet további életpályájának. Már gyermekkorában érdekelte a művészet, de otthoni körülményei csak szakmai képzését tették lehetővé. Hosszú és meggondolt utat járt be, amíg eljutott a festészethez. A bútorkészítés során intarziaelemeket alkalmazott, majd intarziaképeket alkotott, végül a naiv festészettel próbálkozva egyedülálló és felismerhető stílust sikerült kialakítania. 1992 óta él és dolgozik Magyarországon.

Juhászné Albert Rozália 1928-ban Csíkszentdomokoson (Erdély) született. Bár női szabónak tanult, a festés és rajzolás iránt már korán vágyat érzett. Első képeit 1987. június 17-én zsűrizték. Azóta több kiállításon is részt vett bel- és külföldön. A világ naiv művészetét feldolgozó albumban hat képe szerepel. Képei megtalálhatók Erzsébet angol királynő, Göncz Árpád és George Pataki gyűjteményében is.

Koday László 1945-ben született Budapesten. 1970-ben autodidakta módon kezdett el festeni. Művei nem csak a hazai gyűjtők által ismertek és keresettek, hanem a világ számos országába is eljutottak, magán- és közgyűjteményekbe egyaránt.

Kiss Anna 1918-ban Koronkán született. 52 éves korában Bandi Dezső rajztanár fedezte fel benne az alkotótevékenységet, képzelete és felgyűlt emlékei kifejezésének kényszerét és kezébe ecsetet és festéket adott. És Anna néni egyszer csak mindenki számára érthető, egyszerű ábrázoló jegyekkel festett képekben kezdte elmondani gyermekkori emlékeit, felnőtt tapasztalatait, hallott, látott és olvasott élményeit. A 70-es évek közepétől kezének egyre fokozódó reszketése nyomán áttért a hulladékgyapjúból varrt faliszőnyegek készítésére, melyek a műfaj legszebb naiv alkotásai.

Makai Hedvig 1940-ben született Székesfehérváron. Édesanyja festõművész volt, ennek ellenére csak az õ halála után, 1971-ben kezdett el festeni. Azóta is saját felfogásában fejezi ki a boldogságot, az örömöt és a harmóniát. Festményei fõleg Japánban, de a világ más részein is megtalálhatóak magángyűjteményekben.

Pataki Ferenc 1944-ben született Zrenjaninban (Vajdaság). Pataki nem kis parasztfaluban, hanem egy modern városi lakásban él, de jól ismeri hazája festői tájait. Miután kifejlesztett magában egy sajátos, egyedi naiv stílust – festészetébe menekül a városi élet nyers valóságától.

Kadarkúti Richárd 1926-ban Pesterzsébeten született. Egyszerű fizikai munkásként kezdte, de az 50-es években elvégezte a Közgazdasági Egyetemet, majd évtizedeken keresztül statisztikusként dolgozott a Csepeli Gépgyárban. Festészettel 1967-től foglalkozott. Festményeinek meghatározó témája volt városi, proletár környezete. Pályájának legnagyobb nemzetközi elismerését – az Aranydiplomát –, 1980-ban Svájcban kapta.

Raffainé Hajik Katalin 1949-ben Szentesen született. 1991 óta fest. Első önálló tárlata 1992-ben volt Kecskeméten. Azóta külföldön és belföldön rendszeresen kiállít.

Török János 1930-ban született Deszk községben. A képi kifejezés vágya már általános iskolás éveiben jelentkezett nála. Tehetsége kibontakoztatásához végül is csak nyugdíjba vonulása után kezdett hozzá, de akkor teljes szívvel és lélekkel. Művészete szempontjából meghatározónak bizonyul a dél-alföldi falvakban és tanyavilágban megélt gyermek- és ifjúkori ezernyi élmény. Vásznain egyéni módon igyekszik megragadni a már letűnt illetve eltűnőben lévõ hétköznapi és ünnepi szokásokat, megörökíteni a régi falusi életformát.

A kiállítás a Kempinski Galériában 2002. szeptember 10-től november 5-ig tekinthető meg.