Ki szeret itt biciklizni?

A szakanyag szerint népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autózik, ez azonban tévedés. Bár a nagyvárosokban a legtöbb közterületet az autók foglalják el, a magyar lakosság 67%-a elsősorban nem autóval jár a mindennapokban.

A kutatásból kiderült, hogy a lakosság 37%-ának elsődleges közlekedési eszköze az autó, 31%-nak a közösségi közlekedés és 17%-ának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze. Ezt követi a gyaloglás 10%-kal, a motorozás 2%-kal, az egyéb közlekedési módok 1%-ot tesznek ki, és a lakosság 1%-a nem jár sehova. Budapesten a felnőtt lakosság 6%-a minden nap kerékpározik, 16% hetente többször, összesen 51% – minden második ember – szokott biciklizni. Érdekesség, hogy a lakosság számarányához képest többen kerékpároznak Budán, mint Pesten.

Hol, és hogyan kerékpároznak?

A sort a Dél-Alföld régió nyerte 34%-os kerékpáros aránnyal, utána Észak-Alföld következik 30%-kal, és Nyugat-Dunántúl lett a harmadik 20%-os aránnyal. Észak-Magyarország és Észak-Dunántúl 34-34%-os arányt hozott, Dél-Dunántúl 13%-kal maradt le. Az elsősorban kerékpárral közlekedők aránya Közép-Magyarország régióban a legalacsonyabb, 8%. Sokan gondolják, hogy a fiatalok közt igazán népszerű a kerékpározás, az adatok szerint viszont csak 60 év felett csökken jelentősen a bringázási hajlandóság. Utánanéztünk a kerékpározók KRESZ ismeretének is, ahol újabb tévhit dőlt meg azzal, hogy kiderült: a jogosítvánnyal rendelkezők 73%-a szokott kerékpározni.

Kerékpáros igények

A kerékpártárolási lehetőséghek verték ki igazán a biztosítékot. Az 5 fokú skálán a legjobb pontszám mindössze 3,5 volt! A gyalogosoktól és az autóforgalomtól elválasztott, kétoldali irányú terepnek örülnek legjobban a drótszamarasok. Minden más megoldást csak elviselhetőenk tartanak. Az emberek 33%-a használna közbringát, ha elérhető lenne a lakóhelyén. Sokan mondják, hogy akkor lehetne ezeknek sokkal több felhasználója, ha külön regisztráció helyett BKK bérlettel is használni lehetne a közbicikliket!