Facebook hozzászólás
356

S.Ö.R.-ben az igazság!

15 év alatt soha nem kellett kétségbeesnünk, nézőket toboroznunk. Az improvizációk azért kerülnek be, mert szeretnénk frissen tartani az előadást, de reklám erejük nincs. Hihetetlen küldetést sem érzünk, hogy a színpadról mondjuk meg, hogyan lehetne jobbá tenni Magyarországot.  Az egyik ötlet adja a másikat. Szerencsések vagyunk, bőven van mire reflektálni – ebben az országban mindig történik valami.

Interjú Kálloy Molnár Péterrel a S.Ö.R  15. éves jubileumi előadása alkalmából

Kubik Elvira:

Milyen motivációból indult 15 évvel ezelőtt a S.Ö.R., és mi lett belőle? Miben látod a változást?

Kálloy Molnár Péter:

A játszóterek szerint egyszerű felosztani: a Komédiumban mutattuk be, az volt a legkisebb tér ’94-től ’99-ig, utána következett 3 év Buda Stage, és aztán a Vidámszínpad, ami most már Centrál Színház.

KE:

Miben változott a darab szellemisége, előadásmódja?

KMP:

Mi sem gondoltuk, hogy ekkora siker lesz. Jó mókának indult, de még az első nyár elején ki kellett tűzni plusz 3 előadást.

Az előadás maga folyamatosan alakult: mára már csak néhány maradt az eredeti improvizációkból, de én még többet szelektálnék. Sok minden rárakódott a S.Ö.R.-re, ami már nem aktuális. Egész más, amikor három 23 éves srác csinál egy szemtelen, pimasz, jópofa előadást, de mi mindjárt 40 évesek leszünk – nem biztos, hogy még mindig jól állnak nekünk a dolgok. Bátran húznám jóval rövidebbre, érdekesebbre, új fordulatokkal spékelném meg az egészet.

KE:

A darab reflektál a társadalmi, politikai problémákra, a korhangulatra. Ezt fontosnak érzed, vagy nézőcsalogató marketing fogás?

KMP:

15 év alatt soha nem kellett kétségbeesnünk, nézőket toboroznunk. Az improvizációk azért kerülnek be, mert szeretnénk frissen tartani az előadást, de reklám erejük nincs. Hihetetlen küldetést sem érzünk, hogy a színpadról mondjuk meg, hogyan lehetne jobbá tenni Magyarországot.  Az egyik ötlet adja a másikat. Szerencsések vagyunk, bőven van mire reflektálni – ebben az országban mindig történik valami.

KE:

Londonban is tanultad a színészmesterséget, ahol a játékban jóval nagyobb tere van improvizációnak, mint itthon.  Ez egy életre meghatározott?

KMP:

Azt vallom, hogy a mi erős közép-kelet európai szívvel és dühvel történő színjátszásunkat lehet ötvözni az angolszász improvizációra épülő, eszköztelen színházzal, ahol a díszlet és a jelmez is majdhogynem lényegtelen, és így fantasztikus előadások születhetnek.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

STÍLUS

1 / 630

PÉLDA-KÉP

1 / 258

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!