Nem eszünk, de csinosak vagyunk!
A kiskereskedelmi forgalom első negyedéves visszaeséséhez képest a ruházati cikkek forgalma csupán kis mértékben csökkent. A divatmárkák stratégái így talán nem annyira borúlátóak, mint korábban, azonban várható még néhány döccenő az év folyamán. Nem árt odafigyelni az árfolyamkockázatokra is, hiszen hiába a jó eredmény, ha az elszámolás alatt elúszik a nyereség.
A Központi Statisztikai Hivatal első negyedéves adatait figyelve érdekes adatra bukkanhat a figyelmes szemlélő: míg a kiskereskedelem teljes szegmense 3,2 százalékkal, addig a textil-, ruházati és lábbeli forgalom alig 1,2 százalékkal esett vissza az előző év hasonló időszakához képest. (Hogy teljes legyen a kép: az élelmiszerek forgalma 2,6 százalékkal esett vissza, így úgy tűnik a magyar inkább költ ruhára, mint élelemre.) Sőt, egyes bevásárlóközpontokban pozitív visszajelzések is érkeztek az első negyedév forgalmát tekintve a ruházati boltok bérlőitől. A kiskereskedelemben ugyanis természetes az ingatlan és az elért forgalom összefonódása, hiszen ez a kereskedők által bérelt, vagy tulajdonolt üzlethelyiségekben realizálódik, nem úgy mint az iroda piacon ahol inkább a háttér tevékenységeket végzik. „Ezért magától értetődik, hogy ingatlantanácsadóként nem csak az ingatlanpiacot, hanem a kiskereskedelmi piaci tendenciákat is nyomon követjük." – mondta Tilki Róbert, a GVA Robertson, nemzetközi ingatlantanácsadó cég ügyvezető igazgatója. – „A bérlői visszajelzések alátámasztják a KSH statisztikáit, miszerint a kiskereskedelem érezhető lassulása ellenére a ruházati boltok forgalma az év első hónapjaiban nem esett jelentősen vissza."
A GVA Robertson felmérése szerint a magyar kiskereskedelmi piacon több éve jelen lévő nemzetközi divatmárkák, sem tapasztaltak nagymértékű forgalom visszaesést a 2009. január és márciusi közötti időszakban. Jelen helyzetben azonban a társaságok nemzetközisége a rév, míg az átlagnál jobb forgalom a vám: azaz hiába nem esett vissza a fogyasztás, ha a dollár vagy euró elszámoláson „bukik" az anyacég.
Persze a magyar divatmárkák is ki vannak téve az árfolyamhatásoknak. A költséghatékonyság és versenyképes árszint elérése érdekében az általuk forgalmazott termékeket ugyanis nem Magyarországon, hanem sokkal inkább távol-keleti országokban gyártatják le. Ez esetben a készterméket kell euróban vagy dollárban fizetni, a hazai forgalmazás után a bevétel pedig forintban keletkezik. Mindent összevetve a magyar cégek ugyanazzal a problémával néznek szembe, mint a nemzetközi divatmárkák magyarországi képviselői.
Hozzászólás zárolva.