Egyhetes – már csak két napig

Már csak két napig látható a Műcsarnokban az Egyhetes című – meglepő módon egy hétig tartó – kiállítás. A múzeum 12 termében 12 magyar festőművész képei várják a nagyérdeműt. Az alkotók nemzetiségén, és a műfajon kívül ne is keressünk más kapcsot a művek között. A kiállítás célja ugyanis, hogy áttekintést nyújtson a kortárs magyar festészetről, ami természetesen alkotónként más és más arcát mutatja.

Reményi Schmal Róza olajképei, melyeken a fekete, a barna, valamint a kék sötét árnyalati dominálnak, egy időben és térben távoli, melankolikus világra nyitnak ablakot, ahol úgy tűnik fel a kockaházak között a tenger, mintha sok év távlatából tárulna fel előttünk ismét egy emlék.

Károlyi Zsigmond egér robotokat fest, melyek olyan természetességgel viselkednek, jönnek-mennek, csapatokba verődnek, sugdolóznak, mint az emberek. Emberi tulajdonságokkal felruházott high-tech gépek, vagy high-tech burokba bújtatott emberek, ki tudja.

Barabás Zsófi nonfiguratív képein egyszerre uralkodik a festék, mint tömör anyag, mint súlyos massza, és az alaktalanság. Az ide-oda görbülő, forduló színes sávok hirtelen egy ovális alakzat alatt futnak tovább, míg bele nem torkollnak egy másik festék, szín tömegbe, és össze nem állnak hangulattá.

Győrffy László szinte naturalisztikus pontossággal megfestett portréin a szabályos vonalak „berobbantása” vezeti a néző figyelmét. Néhol minden külső erő közbejátszása nélkül gyűrődnek, roncsolódnak a felismerhetetlenségig az arcvonások, másutt egy pisztoly, egy telefon hatására torzul olaj örvénnyé az élethű arc.

Barkonyi Zsombor vászon helyett fát választ alapul műveihez, csakhogy ezek a falemezek nem mások, mint gördeszkák. Így azon túl, hogy lemond a festészet hagyományos, szögletes alapjáról, érdekes párbeszédet alakít ki a szépművészet és a jelen kultúrájának egy egészen más területét uraló trendje között.

Mátis Rita képeit katalán öregurak, afrikai asszonyok, és a meleg szerelem életképei uralják. Hihetetlenül élénk, szinte rikító, már-már egymást ütő árnyalatokat összekényszerítő színvilágából életszagú arcok, helyzetek bukkannak elő – minden hihetetlenségük, és néhol abszurdságuk ellenére is közelien.