Napmámor
Az UV fény hangulatjavító hatásáról húsz percnyi napozással könnyen meggyőződhetünk: a napfény hatására a boldogságérzetet okozó, ópiumszármazékok közé sorolható, endorfin hormon szintje ugyanis megugrik a szervezetben.
Tudta, tudja, hogy…
Az élet záloga kis bolygónkon a napfény, mely eltérő tulajdonságokkal rendelkező sugarakból áll: 80%-ban hősugarakból, 12%-ban látható fénysugarakból és 8%-ban ibolyántúli, azaz UV sugarakból. Azt már eddig is tudtuk: a napfürdőzés kis mértékben gyógyír a testnek és léleknek, nagymértékben viszont káros, és veszélyes következményekkel járhat. Utóbbiakról sokat hallani: rákkeltő, a bőr idő előtti öregedését okozza, lemezes hámlást, pigmentfoltokat idézhet elő.
A napfény előnyös hatásai közt szerepel az anyagcsere serkentése (felgyorsul a vérkeringés és a méregtelenítő folyamatok), a hámképző hatás (elősegíti a sebgyógyulást), ingerli a mátrixsejteket (gyorsabban nő a haj, a köröm és a szőrszálak). Továbbá fertőtlenítő hatású, javítja a zsíros, pattanásos bőr állapotát, elősegíti a D vitamin-képződést, aktivizálja az immunrendszert (mozgósítja a fehérvérsejteket) és utoljára de nem utolsó sorban jó kedvre derít, az endorfin-termelés serkentése által.
Ez utóbbi vonja maga után azt a nemrégiben kísérlettel is igazolt jelenséget, miszerint a gyakran napozó személyeknél függőség alakulhat ki. A napfürdőzés megvonására esetükben elvonási tünetekkel reagál a szervezet. A kísérlet során tapasztalt tünetek (ijedősség, hányinger) megfelelnek az ópioid-megvonás tüneteinek.
Még egy okkal több, hogy a napozás esetében is betartsuk a fokozatosság és mértékletesség elvét; vagyis fokozatos szoktatás és fényvédő használata mellett napi másfél órában maximáljuk a napon való tartózkódást.
Hozzászólás zárolva.