Miért pislog a fehér ember?

 Ő meg válaszol. Balogh János már betöltötte a 88. évét, ebből hetvenet tudományos munkával töltött: ökológus. És van egy roppant fontos tulajdonsága: hiába kérdezik a részről, mindig az egészet szem előtt tartva válaszol.

– Hogyan telik egy átlagos napja?

– Reggel kilenckor leülök az írógépem elé, és dolgozom egy tudományos könyvön, ami egy „telefonkönyv”, a trópusi talajatkák monográfiája. Ez négyezer fajról szól, benne van mellékesen negyven évem és harmincegynéhány expedícióm.

– Miért írja meg ezt a könyvet?

– Az életem vége felé rájöttem, ahhoz, hogy az ember túlélje ezt a mai világot, először azt kell megértenie, hogy a bioszféra túlélésének mik a feltételei. A legfontosabbak egyike az, hogy a körforgást kritikus helyen meg ne szakítsuk. S a legkritikusabb hely a talaj, mert előbb-utóbb minden szerves hulladék lekerül a talajba, ott pedig a mikrorendszerek elbontják. Ha ezek a rendszerek, mint például a talajatka, megsérülnek, akkor az egész rendszer leáll.

– És miért a trópusi és nem a hazai talajatkákat vizsgálja?

– Az emberiség ma még azért él, mert a Föld felületének ezen a részén zavartalan a talajtakaró. Ezt kevesen tudják.

– Ha ez a könyv megjelenik, akkor ebből ki és milyen következtetést tud levonni a túlélésre?

– Ezt a könyvet senki sem fogja elolvasni, használják majd két-háromszázan. Az első menetben. Aztán a belőle levont következtetéseket használja majd pár tízezer ember. S ha ők okosan adják tovább a társadalomnak, akkor bekövetkezik az a tudatváltozás – mondják szebben paradigmaváltásnak is -, amiről oly sokat beszélünk, és amit elég sokan várunk. Mert ha a civilizáció odáig jutott, hogy két ostoba csoport felhúzza magát, és néhány fanatikus nekivezeti a repülőket a toronyházaknak, akkor ez végjel. Ezt tovább folytatni nem lehet: az én gyilkosaim gyilkolják a te gyilkosaidat. Ezt a szót nem lehet fokozni, nincs gyilkosabb és leggyilkosabb – csak gyilkos van. Akkor lehet ennek véget vetni, ha megfogja a gyilkosok grabancát egy erős kéz, és azt mondja, elég volt, leültök, és amíg a füst ki nem jön a kéményen, fel nem álltok!