Én muszájból vagyok szingli…
A szingli életforma: azaz sikeres, vonzó fiatal nők és a férfiak, akik a munkának szentelik legfőbb idejüket. És ahhoz, hogy a munkájukat jól végezhessék, szükség van arra, hogy magukkal foglalkozzanak. Mivel megtehetik, mert jól keresnek, s csak magukról kell gondoskodniuk, ők a fogyasztóipar egyik legfőbb célcsoportja.
De mit is takar pontosan a szingli forma?
Utasi Ágnes szociológus egyik vizsgálatában a fiatal szinglikre vonatkozó jellemzőket ellenőrizte: 668 harmincas éveiben járó nagyvárosi, budapesti és szegedi diplomás szinglit kérdezett meg. A felmérésből kiderült, hogy a szinglikre aggatott jelzők a szinglitársadalom kisebb hányadára igazak csupán. Legalábbis Magyarországon.
A szinglik nem önzők, a megkérdezettek 85 százaléka a tartós párkapcsolatot tartja ideális életformának, és csak 15 százalékuk maradna szívesen szingli. Az állandó kapcsolatra vágyók 20 százaléka a jelenben a házasságot képzelte el ideális párkapcsolati formaként. Abban tehát a hazai és külföldi szakemberek is megegyezhetnek, hogy a szingli valóban szereti megóvni függetlenségét, legalábbis egy ideig, a magyar szinglik kétharmada a távolabbi jövőjét házasságban és gyerekkel képzeli el.
A nagyvárosi diplomás harmincas szinglitársadalom kényszerszingli, volt már tartós kapcsolatuk, élettársuk vagy látogató együttélésük, de valamiért megszakadt. Mindössze tíz százalék volt azoknak az aránya, akiknek semmilyen párkapcsolata nem volt. Utasi felhívja a figyelmet arra, hogy nem minden egyedülálló szingli. A harmincas hajadonok a korosztályuk egyedül élőinek tíz százalékát teszik, szingliként pedig relatíve kevés nő él Magyarországon, arányuk a harmincas egyedülálló nők körében 4,3 százalék.
A magyar szinglik nem képeznek jelentős vásárlóerőt, hiszen a magyarországi keresetek kevésbé teszik lehetővé ezt.
Kőrössy Ágnes szociológus-újságíró szerint az igazi szingli származásától függetlenül nagyvárosban él, jellemzően 25-32 év közötti, diplomás, idegen nyelve(ke)t beszélő, a magyar átlagnál jobban szituált, értelmiségi és egyedül élő hajadon, aki egy-két párkapcsolat után most magányának és pénztárcája vastagságától függően a fogyasztói társadalom kínálta mintáknak is rabja.
A szinglik jó tanulók voltak, kislánykorukban ugyanis azt sújkolták beléjük, hogy a siker titka a tanulás. A szinglik a párkapcsolatot ugyanúgy megoldandó feladatnak látják, mint egy-egy iskolai vizsgát, az álláskeresést vagy a szakmai előrelépést, csakhogy ami a pályán sikerre vezeti őket, az nem alkalmazható a párkapcsolatban. És mert a herceg nem érkezik fehér lovon, bűntudatot éreznek, hogy egy másik nagy életfeladat, a párkapcsolat vagy a házasság elmarad.
Hozzászólás zárolva.