Facebook hozzászólás
44

Ma éjszaka megtudhatod a jövődet!

Pezsgőpukkanás, virsliillat, tüzijáték, petárda… ma már nélkülözhetetlennek tartjuk ezeket a szilveszteri hozzávalókat. Pedig nem mindig volt ez így: évtizedekkel ezelőtt másféle hagyományok éltek, elsősorban a falvakban. Ezekből csemegéztünk.

Január elseje az év kezdete. Ma már evidensnek tűnő állítás, hiszen mikor máskor kezdődne az év? Ám valójában az újrakezdést csak a Gergely-féle naptárreform, 1582 óta számoljuk januártól. A honfoglaló magyaroknál az újév valószínűleg őszre vagy tavaszra eshetett, hiszen a nomád pásztornépeknél ezek az időpontok voltak vízválasztóak: ekkor vonultak ki az állatokkal a legelőkre, vagy ekkor tértek vissza téli szállásukra.

Manapság már karácsony környékén zúgnak az utcák a trombiták, a petárdák zajától. Ami új szokásnak tűnik, az valójában régi gyökerekre nyúlik vissza: az óévtől mindig is zajjal búcsúztak, talán azért, hogy a rossz szellemeket vagy magát a régi esztendőt így űzzék ki. Ezzel együtt persze mindig is szokás volt az újévi jókívánság, amelyet házról házra járva mondtak el az emberek, cserébe a háziaktól almát, diót kaptak.

Ám ezen a napon meg lehetett tudni azt is, mi lesz a jövőben: a lányok elsősorban leendő férjük nevére voltak kíváncsiak, ezért galuskába, gombócba vagy más tésztafélék közepébe apró papírdarabkákat gyúrtak, amelyeken férfinevek szerepeltek. Pontosan éjfélkor bedobták a gombócokat a forró vízbe, és amelyik a leghamarabb feljött a víz tetejére, annak a gombócnak a férfineve volt a nyerő, vagyis úgy gondolták, hogy ez lesz a jövendőbeli férj keresztneve.

Más módon is megtudhatták, a következő évben egyáltalán lesz-e a férfi a láthatáron. A lányok kiszaladtak újév napján a disznóólhoz, megrúgták az oldalát, és ha a disznók röfögtek, biztos volt, hogy az új esztendőben férjhez mennek. Az idősebb asszonyok ólmot öntöttek, amelynek formájából próbálták kiolvasni a jövőt. A bölcső alakú ólomcsepp például gyermekáldást jelentett.

Még ma is sokan úgy gondolják, hogy az esztendő első napja meghatározza azt, milyen lesz a többi háromszázhatvannégy. Ezért elsősorban a falvakban betartottak számos tilalmat, hogy a szerencse ne szálljon el már az év elején. Például nem ettek szárnyast, helyette disznót fogyasztottak, mert az előretolja a gazdagságot. Tilos volt az asszonyoknak újév napján kimozdulni a házból, mert ha az első vendég nő volt, balszerencse érte a háziakat. Tilos volt kölcsönkérni és kölcsönadni bármit, például pénzt.





Facebook hozzászólás
További cikkek

Hozzászólás zárolva.

KUL-TOUR

1 / 158

ÉLET-MÓD

Kedves Olvasónk!
Ha érdekli ez a téma, és szeretne heti hírlevelet kapni a témában, vagy értesítést a megjelent új cikkekről, kérjük, adja meg nevét és e-mail címét!