A csoda, ami finom és boldoggá tesz!
A csokoládé évszázadok óta a nők és a férfiak fegyvere. Ha meg tudták venni, a hölgyek ezzel vigasztalták magukat magányukban, a férfiak pedig egy-egy doboz bonbonnal hódíthatták vissza szívük választottját. Most, karácsony közeledtével pedig szinte roskadoznak a boltok polcai a különböző finomságoktól. A csoki a kutatók szerint azonban nemcsak haszontalan finomság: a szervezetnek és a léleknek is jót tesz.
Most, hogy ezeket a szavakat írom, éppen egy isteni csokoládét szopogatok. Bevallom, nem tudok ellenállni a csábításnak, ahogy rajtam kívül jó néhányan még így vannak ezzel. Kolumbusz, aki tulajdonképpen azzal, hogy áthozta az Újvilágból a kakaót, emberek ezreit tette ki kísértésnek. Hajdanán az aztékok készítettek kesernyés italt a pörkölt kakaószemekből és fűszerekből, Európában azonban a csokoládé fejlődése más irányba fordult, szerencsére. Így ugyanis egy isteni, olvadós nyalánksággal édesíthetjük meg a napjainkat. De vajon miért is szeretjük ennyire pont ezt az édességet? És valóban jót tesz a szervezetnek?
Ma már tudományosan tudják bizonyítani, hogy a csokoládé valóban boldogságérzetet kelt, pontosabban a csoki alapanyagának, a kakaóbabnak az egyik hatóanyaga, a feniletilamin váltja ki a kellemes érzést bennünk. A feniletilamin felépítése ugyanis hasonlít a szervezetben termelődő adrenalinra és dopaminra: ezek gyorsítják a pulzust, megemelik a vérnyomást, a vércukorszintet és a teljesítőképességet.
A csokoládé körülbelül háromszáz ismert vegyületet tartalmaz, többek között egyéb serkentőszereket is, például koffeint, igaz, nem sokat: 800 gramm tejcsokiban annyi koffein van, mint egy csésze kávéban. De ez a kevés is mozgásba hozza az agyat, nem véletlenül ajánlják a csokit vizsgázóknak, érettségizőknek.
De nemcsak ez az egyetlen pozitív hatása a testünkre. Ahogy a borban, úgy a tejcsokiban is vannak antioxidánsok, amelyeknek jótékony hatását évtizedek óta ismeri a tudomány: védik a szervezet sejtjeit a szabad gyökök károsító hatása ellen. Jó hír az étcsoki kedvelőinek: ebben a majdnem fekete édességben még több van antioxidánsból, úgyhogy lehet bátran enni!
Vagy ne? Vannak ugyanis olyan emberek, akik szinte már függőségben szenvednek. Egy amerikai vizsgálat szerint a csokoládé egyes komponensei a marihuánához hasonlóan hatnak az agyunkra, de ennek ellenére nem lehet az alkoholizmushoz vagy a nikotinizmushoz hasonló szenvedélybetegségről beszélni.
De talán még a függőségnél is nagyobb veszélynek tekintjük a zsírpárnákat. Itt is igaz a mondás: kis mennyiségben elixír, nagy mennyiségben méreg. Egy táblában átlagosan 550 kilokalória van, ennek harmada zsiradék, amelynek a ledolgozásához körülbelül egy óra futásra lenne szükség. Német tudósok ezért azt kezdték kutatni, hogy milyen más élelmiszer váltja ki ugyanezeket a pozitív hatásokat az ember szervezetében. Olyan termékeket, ételeket kerestek, amelyek nem hizlalnak annyira, mint a csoki. És meg is találták a megoldást: szerintük a főtt tészta, a banán, az aszalt gyümölcs is javítja a kedélyállapotot.
Hozzászólás zárolva.