Asszony, hol a helyed?

Érdekes dolog, ha az ember az interneten rákeres a tökéletes nő, tökéletes férfi kifejezésekre, főleg viccek, szatírák kerülnek elő. Ebből az következne, hogy nincs tökéletes ember? Nos, ha nem is ebből következik, de az állítás valószínűleg igaz.

A tökéletes nő az általános elképzelés szerint anya, háziasszony, jó szerető és lehetőleg pénzt is keres. Eközben természetesen tökéletes az alakja, mindig csinos, ápolt, a haja, körme a sok mosogatás ellenére is mindig rendben van.

A klasszikus nő képe a férfiak szemében egyébként olyan, mint Katherine Hepburn, fensőbbséges, elegáns, távolságtartó és hűvös. Szeretik benne, hogy elérhetetlen, titokzatos, hogy meg kell hódítani. A férfiak vadásznak rá, mint egy prédára, körülrajongják, udvarolnak neki, küzdenek érte, mert ha sikerül megszerezni, azzal erejüket bizonyítják.

Ennek ellenére gyermekeiknek nem ilyen anyát képzelnek el, hiszen az nem jó dolog, ha nagyon kell vigyázniuk a felségükre, és egész életükben az „ólálkodó kérőkkel” kell küzdeniük. A nő legyen a régi parasztcsaládok hagyományos asszonya, aki összetartja a családot, főz, mos, takarít, neveli a gyerekeket.

Testalkat kérdésében nem egyeznek a vélemények, van, aki a vékonyabbat, van, aki a húsosabbat szereti. A nagy keblek iránti vonzódás a termékenység valószínűsítésével magyarázható, ugyanúgy, ahogy a szőke haj is, ami fiatalnak mutat – márpedig a fiatal nő képes szülni.

A mai feleség persze nem ül egész nap otthon, hanem dolgozik és karriert épít. Annyit talán nem keres, mint férje – az megborítaná az egyensúlyt -, de bizonyítja rátermettségét, tehetségét.

A férfiak ilyen szempontból egyszerűbbnek tűnnek, de lehet, hogy csak női szemszögből. Egy nőnek az a fontos, hogy támaszkodhasson a párjára, hogy az biztonságot nyújtson, és gondoskodjon róla. Persze vannak különleges esetek, akik ezt nem viselik el, de a nagy átlag talán ezt szeretné.