A stressz hatása az izmokra
Csontok, ízületek és izmok kellenek ahhoz, hogy mozogjunk. Tökéletes állapotuk harmonikus, ruganyos, laza működést eredményez. De manapság nagyon ritka az a felnőtt korú ember, akinek semmiféle mozgásszervi problémája nem volt, vagy nincs. Fiatalkorban még többségünk nem szembesül azzal, hogy van térde, ízülete, gerince, mert minden úgy működik, ahogyan kell.
Később azután, sajnos, legtöbbünknél kezdődnek a panaszok.
A stressz a mozgásszervi problémák közül az izommal kapcsolatosakért felel leginkább.
Ha folyamatosan feszültek, ugrásra készek vagyunk, állandó készenléti állapotban töltjük napjainkat, izmaink megfeszülnek. Tipikus menedzserprobléma a nyaki részek fájdalma, begörcsölése, csomók keletkezése. A gerinc háti és csípő részének elváltozásaiért is nagymértékben felelős lehet stresszes életvitelünk. Természetesen a kopásokért, lerakódásokért nem a stressz a felelős, de életvitelünk kárhoztatható, azzal nagyban hozzájárulhatunk testünk idő előtti elhasználódásához.
Az úgynevezett izomtónus kerül fokozott állapotba, amikor megfeszül a figyelmünk, testünk, idegrendszerünk, felfokozott tempóban és skálán mozgunk. S ez fokozott energiafelhasználással jár, s ha testünk energiaszintjét nem tartjuk folyamatosan magasan, nem pótoljuk a gyors tempóban kiürülő vitamin-, ásványi anyag-, nyomelem készletünket, bizony a fáradtságérzet nem marad el. Egy-egy nehéz, stresszel megtűzdelt nap után úgy érezzük magunkat, mint akik maratoni futóversenyen indultak. Holott fel sem álltunk az íróasztalunk mellől.
Dolgozó izmok
A mozgásszervi problémák megakadályozása, illetve meggyógyulása érdekében elsősorban a testmozgás javasolt. Némi ellentmondást fedezhet fel az előző sorokban az a kedves olvasó, aki még soha nem tapasztalta meg, hogy a fizikum kifárasztása sportolással, testmozgással (de idesorolható egy jó kiadós séta vagy helyi túra stb. is) éppen a fizikai test erejét, energiakészletét növeli, ellenálló képességét fokozza mindenféle fertőző betegséggel szemben. Nem beszélve arról, hogy az állandó sportoláshoz szokott test, az abban levő izmok, csontozat, ízületek, bőr stb. sokkal később öregszik, használódik el, mint az azt nélkülöző fizikum. (Persze semmi sem ilyen egyszerű, mindenre lehet ellenpéldát felhozni. De nagy átlagban ez az összefüggés igaz. Örökletes ártalmak egyedi esetekben természetesen átírhatják ezt az összefüggést.) A nőknél pedig még a menoepauzás időszakot is késleltetheti, az utána mondhatni törvényszerűen bekövetkező csontritkulási folyamatot pedig nagyon legyengíti.
Persze veszélyeket hordoz a sportoláshoz, fizikai igénybevételhez nem szokott test hirtelen erőltetése is. Az izmok fiatalkorban sok mindent megtanulnak, megerősödnek az aktív, rendszeres sportolástól. Ha ez a tanulási, fejlődési folyamat kimarad, a hirtelen elkezdett teniszezés, síelés, kondi edzés, súlyemelés stb. szinte azonnal olyan mozgásszervi betegségeket eredményez, amelyekből talán egy életen át nem lehet kikecmeregni.
Hozzászólás zárolva.