Egy veszélyes betegség, mely megbénítja az embert
A hipochonder valójában nem is beteg, csak fél attól, hogy beteg, de valós tüneteket tud produkálni. Szokták azt is mondani, hogy a leggyakoribb betegség a „nem betegség”.
Bizonyos felmérések szerint az orvost felkeresők 5%-a igazából nem is beteg. Azt nevezhetjük hipochondernek, aki folyamatosan aggódik, hogy valamiféle súlyos betegsége van. Többnyire testi tüneteket is észlel és betegségtudata igen erős.
A hipochondria azért veszélyes nagyon, mert megbénítja az embert. Elképzelhető, hogy a képzelt beteg annyira rettegni kezd a betegségtől, hogy normális tevékenységét, munkáját, kapcsolatait is átalakítja, esetleg felszámolja. A másik gond, hogy a személy felnagyítja a problémákat. Számára egy kis nátha is „halálos kimenetelű” lehet. A harmadik pedig a tudatának beszűkülése, csak a betegségre, egészség témára koncentrál, csak arról tud beszélni.
Az embereknek körülbelül öt százaléka hipochonder, azaz a betegségekre irányuló fóbiában szenvedő ember. A hipochonder képes arra, hogy bebeszélje magának a betegségeket. Ha hall valamilyen tünetről, képes lesz azokat produkálni. A képzelt betegek egy részének annyira erős a félelme a betegségektől, annyira védi az egészségét, hogy már emiatt betegszik meg. Nem képes arra, hogy önmagát megnyugtassa, ezért állandóan külső segítséget kér, főként az orvosától.
A stressz hatására a (vélt) tünetek általában felerősödnek. A pszichiáterek szerint a hipochondria tulajdonképpen az érzelmi kapcsolatok hiányának valamiféle lelki kompenzációja. A hipochonder nemcsak az orvost kínozza agyon, de maga is komolyan szenved, szorong, depresszióra hajlamos.
A hipochondereknél szorongásoldó gyógyszerekre és pszichoterápiára van szükség. A képzelt beteg „képzett beteg”: állandóan az orvosi szakirodalmat bújja, újabban pedig a világhálón böngészik. Fontos az önismeret is, hogy fény derüljön az érzelmi okokra.
A hipochondria betegségből ki lehet gyógyulni. Először is fel kell deríteni, hogy mi okozza, s ha az okok megvannak, akkor meg lehet szüntetni. Véleményem szerint a képzelt betegség pótcselekvés: valami hiányzik, és azt a valamit betegségekbe való meneküléssel kompenzálja az egyén. A beteg emberrel foglalkoznak, segítik őt, ez is lehet a mögöttes ok. Persze ezzel épp az ellenkező hatást éri el. A hipochonder emberek társas kapcsolatai is sérülnek. Fontos, hogy hasonló betegségtudatú emberrel ne kerüljön össze, mert tragikus lehet az ilyen kapcsolatok kimenetele.
Hozzászólás zárolva.