Nehezen megy a nyelés? Nagy baj van!

A nyelőcsövet három harmadra szokás felosztani: felső, középső, alsó szakasz. A nyelőcső megbetegedései igen változatosak lehetnek. A nyelőcső betegségeit három tünet jellemzi: a nyelési zavar, a nyelés fájdalmassága és az ún. regurgitáció – (amikor a táplálék visszafelé halad) – kíséri.

Előrehaladottabb esetben a falat el is akad a nyelőcsőben. Előbb csak a szilárd ételek áthaladása akadályozott, amelyek továbbjutását a betegek utólagos folyadékivással szokták elősegíteni, de ez csak átmenetileg segít, mert később a nyelőcső pépes, sőt folyékony táplálék számára is átjárhatatlanná válik. Előfordul, hogy az illető még a nyálat sem tudja lenyelni.

A nyelőcsőrák 50 és 70 éves kor között fordul elő. A nyelőcsőrák a férfiaknál hétszer gyakoribb és kissé rosszabb prognózisú, mint a nőknél. A megbetegedés a nyelőcső bármelyik szakaszán kialakulhat. A megbetegedés a nyelőcső nyálkahártyájából indul ki.

A nyelőcsőrák kialakulásának valószínűsége igen erőteljesen nő a dohányzás és a rendszeres alkoholfogyasztás esetén. Mivel a két szer egymás hatását felerősíti, mindkettő rendszeres „élvezete” a kockázatot igen nagymértékben – akár 40-szeresére – növeli.

Továbbá nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akiknél az ún. gastrooesophagealis reflux (a továbbiakban csak reflux) jellemző. Refluxnak azt a jelenséget nevezik az orvosok, amikor a gyomortartalom  visszajut a nyelőcsőbe, sőt egész magasra is felkerülhet (garat, gége).

Önmagában ez még nem kóros, gondot csak akkor okoz, ha az átlagosnál többször, vagy elhúzódóan fordul elő. A szubjektív panaszokon túl a tartós reflux következménye lehet nyelőcső-hegesedés, nyelőcső-szűkület, kifekélyesedés, illetve egy speciális nyálkahártya átépülés, melyet Barrett-oesophagusnak neveznek. A Barrett-oesophagus kialakulása jelentősen növeli a rákos átalakulás esélyét, ezért ezeket a pácienseket rendszeresen ellenőrizni kell.