Miért nem tudnak főzni a mai lányok?

Én akkor ezt feltétel nélkül el is hittem neki, mert apám, aki kora hajnaltól késő estig dolgozott, minden elébe rakott ételért hálás volt. Minden hétvégén, amikor együtt ebédelt a család, pontosan déli 12-kor ott gőzölgött a háromfogásos menü az asztalon. Igaz, hogy anya egy ideig otthon dolgozott, háztartásbeli volt. Én már munka mellett tettem ugyanezt. Anyutól tanult főzés-tudományommal igyekeztem elkápráztatni minden este és hétvégén a családomat. Egy ideig sikerrel…

A lányom, huszonévesen még nem főz. És rajta kívül még sok tizen- és huszonéves leány sem.

Vajon miért?

Próbáltam magyarázatot találni erre a fontos társadalmi kérdésre. Íme néhány feltételezésem:

– A többgenerációs családokban még ott a mindent tudó nagymama, aki kitűnően  ellátja ezt a feladatot, s közben még a szívét-lelkét is beleadja.

– A mai tizenévesek többségét még nem érdekli ez a tudományág, senki és semmi nem készteti arra, hogy ezt a házimunkát elvégezze.

(Az iskolák tantervéből is eltűnt, vagy alig óraszámban létezik a háztartási ismeretek. elnevezésű tudásanyag)

– A huszonéves lányok többsége egyetemre, főiskolára jár, és általában a suliban eszik, vagy anyu hétvégi csomagjaiból él

– A mai széleskörű konyhakész és gyorsfagyasztott ételek elkészítése nem igényel nagy okosságot. Elég egy mikrohullámú sütő és máris kész az „összedobok valamit” vacsora.

– Számos étterem, közintézmény kínálja kiszállítási és helyben fogyasztási lehetőséggel  napi menüjét annak, aki időt is szeretne megtakarítani ezzel.

– Ma már gyakran a nő a családfenntartó, és a férfi vállalja át ezt a remek feladatot(Egyébként a férfiak többsége nagyon jó házi szakács!)

– Az egyedülálló nők, s a szinglik népes tábora ritkán főz magának, vagy éppen egy gyorsétteremben elégíti ki étvágyát.

Változtak a társadalmi viszonyok, felborultak a hagyományos családminták, mások lettek az étkezési szokásaink is. És talán az „erősebbik nem” sem igénylik már az asszony főztjét.