Pajzán szerelmi vallomások – ha egy kis erotikára vágysz…
Szerelmet lehet vallani romantikusan, kedvesen, érzelgősen, de pajzánul is! Ez utóbbi esetében persze mindig fent kell tartanunk a gyanakodást: vajon tényleg szerelemről van szó, vagy még csak testi vonzódásról. Akármelyik is az igaz, Janus Pannonius mestere volt a pajzán vallomásoknak…
Persze ő sem állt minta nélkül: pajzán epigrammái elsöprő részét Itáliában szerezte, ahol az antik világ szelleme mindent belengett. Nem csoda, hogy amennyiben Janus Pannonius udvarolni akart, akkor is antik mesterekhez, például Martialishoz fordult. Egyik-másik költemény egy-egy fordulata igazi mestermű, és akár el is "lophatjuk" Pannoniustól. Más költeményei azonban annyira pajzának, hogy csak óvatosan bánjunk a szerelmi vallomásokban történő felhasználásával!
LAELIÁHOZ Egybefonódik a két párzó kígyó s oly erősen,
minthacsak egy testből nőne a két kicsi fej.
Én meg, Laelia, úgy vágyom veled összefonódni,
hogy ne legyen többé még a fejünk se külön.
SZINTÉN LAELIÁHOZ Laelia, mondd, te betyár, mit kéred folyton a nyelvem?
Nyeld le, ha kell, kígyó, nyeld le egész fejem is.
MILYEN BARÁTNŐT SZERETNE? Hogyha velem fekszik, legyen ingerlő, fenekedvű,
nem fontos, hogy túl szép legyen és szüzies.
Hatni ne kislánykodva, ijedt sutasággal akarjon:
mindennél inkább kell bujasága nekem.
SZINTÉN BARÁTNŐJÉRŐL Jaj nekem! Oly későn leltünk egymásra, minek kell
ily hamar elválnunk, s nem lehetek veled én?
Haj! pedig, életem, én, addig vágynálak ölelni,
míg a futó repkény fönt van a tölgy derekán;
s akkor szűnnélek csak meg csókolni, ha már a
kagyló kagylóját önmaga hagyja oda.
Vénusz láncai bár úgy kötnék a szeretőket,
mint ahogy a nőstény- s kankutya összeragad.
EGY LEÁNNYAL SZERETNE LEFEKÜDNI Ágnes, add, amit adsz uradnak is majd;
légy nyugodt: kicsi sem kopik le róla.
Mindkettőnk örömére lenne tetted.
Nyilván isteni kéz akarta ezt így,
s nélküle hogyan is születne ember?
S mit ha édesanyád nem ád apádnak,
hol lennél te is és e két csodás szem,
melynek lángjaitól elégek immár.
Nektek bármikor adni könnyedén megy,
elfogadni nekünk viszont aligha.
Megvan – jó, de kivárni kínkeserves,
és a legszomorúbb, ha nincs sehogy se.
Telve van vele mind a föld, s a tenger,
legkedvünkrevalóbb a nagyvilágon.
Ezt a szűzek előbb szabódva adják,
adják már azután halálig önként.
Junótól Jupiter kapott ilyent, Mars
Vénusztól, sok eföldi – égi nőktől.
Add hát! Ez neked is nagy élvezet lesz.
Ha pedig nem adod: gyötör csunyául.
Némán hallgat. Azaz: hiába kérem.
Ám mégis, mosolyog: remélnem enged.
Hozzászólás zárolva.