Kamarás Iván bevallotta…

„Valóban ingázom a két ország között. De ez számomra semmilyen gondot nem okoz. Sőt! Mindig meglep, ha azt hallom, hogy azért nem hívnak egy munkára, mert azt hitték, hogy Amerikában élek. Most egyébként Budapesten vagyok már hosszabb ideje, de ha éppen Amerikában érnek utol –a húszas mobilom kint is él- hívnak és jövök. Ilyen egyszerű”- mesélte a színész, aki mostanra mindkét országban otthonosan érzi magát.
„Itthon és otthon. Így különböztetem meg a két helyet. Mostmár kint is vannak barátaim, ami nyilván sokat segített a beilleszkedésben. Mivel lassan három éve ismerkedem az amerikai léttel és élem a valódi hétköznapokat, mostmár nem csak turista szemmel látom az országot. Sok mindenben hasonlít és nyilván rengeteg dologban különbözik a két ország. Van, amiben előttünk járnak, van amiben pedig jóval mögöttünk.

Én is sokat változtam a kinti élmények hatására. 16 éves korom óta dohányzom és a változást, e tekintetben is, Amerika hozta meg számomra. Ma már Green Smoke-ot szívok, ami elég feltűnő darab, mert –nevéhez méltóan- zölden világít. De így legalább egyértelmű, hogy elektromos cigiről van szó, biztosan nem tévesztik össze a hagyományossal.”
Kamarás Iván Los Angelesben, Santa Monicában, él, ahol évek óta tilos a nyilvános helyen történő dohányzás.
„Santa Monica fő utcáján, -Abbot Kinney Street- megtalálod a legkülönbözőbb szórakozóhelyeket, persze dohányozni tilos mindenütt, még az utcán is. Én ezt akkor még nem tudtam… Barátaimmal bulizni mentünk egyik éjjel. Nem igazán volt kedvünk beülni sehova, csak sétálgattunk. Meleg, nyári este volt, utcazenészek és sétáló, jókedvű emberek mindenütt.
A társaságban volt egy magyar srác, aki csak néhány napja volt Amerikában. Természetes mozdulattal elővette zsebéből a cigisdobozt és rágyújtott. Én csak azt vettem észre, hogy a többiek döbbenten nézik és mindenki hátrál a közeléből. Mi történt, kérdeztem, de a kérdést sem értették. Hogy-hogy mi, válaszolta valaki, hát rágyújtott! Próbáltam ésszerű magyarázatot találni a helyzetre, hogy miért kezelik szinte leprásként a srácot. Szerencsétlen, ő sem értett semmit. Ekkor megjelent egy rendőr, aki azonnal intézkedett. 450 dollár (kb. százezer forint!) büntetést szabott ki. Döbbenten álltam én is és a srác is. Később elmagyarázták, hogy igen, még az utcán is tilos a dohányzás és 3-500 dolláros büntetés jár érte, így igazán átgondolandó…De nem is próbálkozik senki.

Kicsit olyan ez, mint a régi magyar villamosokon a tábla, hogy: köpködni tilos! Ma senkinek sem jutna eszébe a villamoson köpködni, de néhány évtizeddel ezelőtt ezt még szabályozni kellett. Valószínűleg a dohányozni tilos táblák is eltűnnek majd néhány évtized múlva, mert senkinek sem jut majd eszébe hagyományos cigivel rágyújtani, csak elektromossal”- mesélte a színész, akit egyszer azért tetten értek dohányzásért.

„A tengerparton rágyújtottam, mellettem megszólalt egy hajléktalan, számonkérő hangon: dohányzol! Igazad van, feleltem és annyira zavarba jöttem, hogy miután elnyomtam a cigarettát, zsebre is vágtam. Akkor elhatároztam, veszek egy elektromos cigit. Nem olyan egyszerű persze, annyi különböző fajta van piacon. Azt tudtam, hogy valami olyan kell, ami Pesten is, és Amerikában is árul filtereket. Egy barátom a kezembe nyomott egyet. Green Smoke. Hát ez? Honnan van? Pestről. Hát, ez az, de Amerikában hogy veszek hozzá filtert, kérdeztem. Amerikai, felelte. Úgyhogy én zöldre váltottam, és bevallom, jó érzés, hogy nem büdös a ruhám, a hajam egy-egy átbulizott éjszaka vagy csak egy sima hétköznap után. A mi szakmánkban ugyanis mindenki dohányzik, aktívan és passzívan egyaránt ” – vallotta be a színész.